Egy órával többet alszunk, de az egészségünk szempontjából nem mindegy, melyik időszámítást használjuk

Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét át kell állítanunk az órákat: hajnali 3 órakor 2 órára tekerjük vissza a mutatókat. Bár ezzel egy órával többet alhatunk, az óraátállítás évről évre újraindítja a vitát arról, vajon szükség van-e még erre a gyakorlatra. A kutatók szerint az állandó téli időszámítás kedvezőbb lehet az emberi szervezet számára.

Miért lehet jobb a téli időszámítás?

A Canadian Medical Association Journal című szakfolyóiratban ismertetett elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy az időszámítás megválasztása nem csupán kényelmi kérdés, hanem az egészségünkre is hatással lehet.

Az emberi szervezet működését egy belső biológiai óra szabályozza, amely meghatározza többek között az alvás és az ébrenlét ritmusát. Ennek megfelelő működéséhez elengedhetetlen a természetes fény, különösen a reggeli napfény.

A reggeli világosság segít összehangolni a szervezet belső óráját a természetes nappali ciklussal. Ezzel szemben az esti fényhatás késleltetheti a melatonin, vagyis az alvást elősegítő hormon termelődését, így nehezebbé válhat az elalvás.

Az állandó nyári időszámítás következtében a téli hónapokban később világosodna, ami sok ember számára azt jelentené, hogy sötétben kellene elindulnia dolgozni vagy iskolába. Ez megnehezítheti a természetes biológiai ritmus fenntartását.

Az állandó téli időszámítás ezzel szemben jobban igazodna a nap járásához, és több reggeli természetes fényt biztosítana a mindennapi tevékenységek kezdetén.

Az óraátállítás az alvásra is hatással lehet

Az évente kétszer történő óraátállítás megzavarhatja a szervezet megszokott ritmusát. Bár az őszi átálláskor egy órával többet alhatunk, a belső biológiai óra alkalmazkodása nem feltétlenül történik meg azonnal.

A szakemberek szerint a rendszeres alvás, a megfelelő időben kapott természetes fény és a következetes napi rutin fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében.

A kérdés tehát nem egyszerűen az, hogy melyik időszámítás kényelmesebb, hanem az is, hogy melyik támogatja jobban az emberi szervezet természetes működését.

Miért nem törölték még el az óraátállítást Európában?

Az Európai Unióban már évek óta napirenden van az évenkénti óraátállítás megszüntetése. Az Európai Parlament 2019-ben támogatta az erre vonatkozó javaslatot, a tagállamok azonban azóta sem jutottak végleges megállapodásra.

A legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy az országoknak közösen kellene eldönteniük, melyik időszámítást alkalmazzák a jövőben. A döntésnek ugyanis nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági, közlekedési és társadalmi következményei is lennének.

Amíg nem születik egységes megállapodás, az óraátállítás továbbra is a mindennapjaink része marad.

Vajon meddig kell még évente kétszer átállítanunk az órákat?

A tudományos érvek egyre inkább arra mutatnak, hogy az állandó téli időszámítás jobban igazodhat az emberi biológiai órához, mint az egész évben alkalmazott nyári időszámítás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kérdésben végleges tudományos konszenzus született volna: a hatások az életmódtól, a földrajzi helyzettől és az egyéni alvási szokásoktól is függhetnek.

Egyelőre tehát marad az évente kétszeri óraátállítás. Október végén visszaállítjuk az órákat, tavasszal pedig ismét előre kell tekernünk őket.

Oszd meg a cikket:
VAJDASÁG IDŐJÁRÁS

NEKED AJÁNLOTT