A vajdasági Tanyaszínház történetét és közösségét bemutató dokumentumfilm is bekerült a 23. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál magyar versenyprogramjába. A november 16. és 25. között Budapesten és nyolc vidéki városban megrendezendő fesztiválon összesen hat magyar egész estés alkotás versenyez.
K. Kovács Ákos Színház sárból című filmje a Tanyaszínház alapításának 45. évfordulóján hozza újra össze a társulat két alapítóját, Hernyák György rendezőt és Kovács Frigyes színművészt.
A dokumentumfilm egy új előadás próbafolyamatán keresztül idézi fel a vándorló társulat történetét és mutatja be a vajdasági közösséget. Az alkotás azt is vizsgálja, mit jelent napjainkban közösségben alkotni, kultúrát továbbadni és ragaszkodni a szabad művészi megszólaláshoz.
HAT FILM KERÜLT A VERSENYPROGRAMBA
A magyar versenyprogramban hat egész estés dokumentumfilm szerepel. A vajdasági magyar színház közössége, a hirtelen jött hírnév és függőség, az iskolarendszerből kisodródó kamaszok, az idősellátás útvesztői, egy budapesti villa elhallgatott múltja és egy költő örökségével küzdő fiú története is helyet kapott a válogatásban – közölték a fesztivál szervezői kedden az MTI-vel.
Ponczók Attila Papa című első egész estés filmje egy személyes családi történeten keresztül mutatja be a magyar idősellátás rendszerét és a generációkon át öröklődő családi mintákat. A négy éven át forgatott alkotás egyben a fesztivál nyitófilmje lesz.
Tóth Olivér Márk Ez így volt szép című dokumentumfilmje három éven keresztül követte Szirmai Marcell, művésznevén Pogány Induló pályáját. A film azt mutatja be, hogyan vált a vidéki gimnazistából rövid idő alatt ismert előadó, miközben a hirtelen jött siker, a teljesítménykényszer és a függőség következményeivel is szembe kellett néznie.
Fődi Kitti újságíró első dokumentumfilmje, a Bakpakk tizennégy kamasz egy teljes tanévét követi. A fiatalok egy olyan középiskolai programban vesznek részt, amely a hagyományos tantárgyak helyett többek között a kommunikációra, az önismeretre, az együttműködésre és a felelősségvállalásra helyezi a hangsúlyt.
Timár Sára Alattunk dobog című alkotása egy budapesti villa történetét tárja fel. Az épület a rendező családjának és a néptáncnak is otthont adott, pincéjét azonban a kommunista diktatúra idején koncepciós perek vádlottainak titkos fogva tartására használták.
Bartha Máté Ha költő akarsz lenni című filmje Bertók Attila és édesapja, a 2020-ban elhunyt Bertók László költő történetén keresztül foglalkozik az emlékezettel és a művészi örökséggel.
MAGYAR RÖVIDFILMEK IS VERSENYEZNEK
A magyar alkotók a rövidfilmes versenyben öt filmmel vesznek részt. Az Üzenet a szerkesztőknek a Nők Lapja egykori olvasói levelein keresztül vizsgálja a nők tapasztalatait, az Omama egy filmes unoka és 88 éves nagymamája kapcsolatát mutatja be, míg az Emlékszel még? egy apa és lánya eltávolodásáról és az újbóli közeledés lehetőségéről szól.
A kiállítás egy Londonban élő queer roma fotóművész hazatérésén keresztül foglalkozik az identitással és az önreprezentációval, az Emlékek kirakója pedig egy százéves magyar holokauszt-túlélő múltját igyekszik rekonstruálni.
TÖBB MINT 80 FILMET VETÍTENEK
A 23. Verzió mottója a „Hiszem, ha látom?”, amely a deepfake-ek, a mesterséges intelligencia és a manipulált tartalmak korában arra keresi a választ, mennyire bízhatunk abban, amit látunk, és milyen szerepet tölthet be ebben a dokumentumfilm.
A november 16. és 25. között megrendezendő fesztiválon több mint 80 filmet vetítenek. A programot alkotókkal, szereplőkkel és szakértőkkel szervezett beszélgetések, valamint közönségtalálkozók egészítik ki. A részletes programot október közepén teszik közzé.
Címlapkép: Szerda Zsófia
