Denis Bećirović és Željka Cvijanović megőrizte helyét Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségében, míg a horvát közösséget a következő négy évben Darijana Filipović, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH) politikusa képviseli – derül ki a vasárnapi általános választás előzetes eredményeiből.
A bosznia-hercegovinai Központi Választási Bizottság (CIK) adatai szerint a bosnyák államelnökségi tag megválasztásán a hivatalban lévő Denis Bećirović, a Szociáldemokrata Párt (SDP) politikusa kapta a legtöbb szavazatot – számolt be róla az MTI.
Bećirović győzelmi beszédében köszönetet mondott a választóknak, és hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovinának folytatnia kell az európai uniós és a NATO-csatlakozás felé vezető utat, valamint erősítenie kell a regionális együttműködést.
A politikus Szerbiának és Horvátországnak is üzent, és arra kérte a két szomszédos országot, hogy tisztelettel viszonyuljanak Bosznia-Hercegovinához. Mint fogalmazott, „a békés Bosznia-Hercegovina békés Délkelet-Európát, a békés Délkelet-Európa pedig békés Európát jelent”.
A horvát államelnökségi tag megválasztásán Darijana Filipović, a HDZ BiH jelöltje végzett az első helyen. Ő lesz a háromtagú államelnökség egyetlen új tagja.
A szerb közösséget továbbra is Željka Cvijanović, a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) politikusa képviseli majd. A három megválasztott államelnökségi tag mindegyike kevesebb szavazatot szerzett, mint az adott tisztséget négy évvel ezelőtt elnyerő jelölt.
SAVO MINIĆ LESZ A BOSZNIAI SZERB KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE
A boszniai Szerb Köztársaság elnökválasztását Savo Minić, az SNSD jelöltje nyerte meg, akit Milorad Dodik korábbi elnök is támogatott. Az előzetes eredmények szerint Minić a szavazatok több mint felét szerezte meg.
A politikus a választás után közölte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság minden polgárának elnöke kíván lenni, függetlenül attól, hogy rá szavazott-e.
„Ezt felelősségnek tekintem” – fogalmazott Minić. Hozzátette, elégedett az SNSD választási eredményével, pártja pedig továbbra is stabilitást kíván biztosítani. Várakozásai szerint a boszniai Szerb Köztársaság az elsők között alakíthat új kormányt Bosznia-Hercegovinában.
NEM TÖRTÉNT ALAPVETŐ ÁTRENDEZŐDÉS A PARLAMENTBEN
Az előzetes eredmények alapján a parlamenti erőviszonyokban sem rajzolódik ki jelentős politikai átrendeződés.
A bosznia-hercegovinai Föderáció parlamentjének képviselőházában a Demokratikus Akciópárt (SDA) maradt a legerősebb politikai erő, a voksok 30,63 százalékával. Az SDP 15,27 százalékot, a HDZ BiH köré szerveződő koalíció pedig 13,89 százalékot szerzett.
A Bosznia-Hercegovináért Párt 8,97 százalékon, a Nép és Igazságosság vezette koalíció 6,51 százalékon, a Željko Komšić vezette DF–GS-koalíció pedig 6,03 százalékon áll az előzetes adatok szerint.
Az országos parlament képviselőházának a Föderációból megválasztott tagjaira leadott szavazatok közül ugyancsak az SDA kapta a legtöbbet.
AZ SNSD MARADT A LEGERŐSEBB A BOSZNIAI SZERB KÖZTÁRSASÁGBAN
A boszniai Szerb Köztársaságban továbbra is az SNSD a legerősebb párt. Az országos parlament képviselőházának megválasztásán több mint 185 ezer szavazatot szerzett, jelentősen megelőzve a Biztonságos Szerb Köztársaság (PSS) mozgalmat és a Szerb Demokrata Pártot (SDS).
A boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének megválasztásán az SNSD az előzetes eredmények szerint a voksok 40,95 százalékát kapta. A PSS 15,15, az SDS 13,18, az Igazságért és Rendért lista pedig 5,8 százalékot szerzett.
Az előzetes eredmények alapján Bosznia-Hercegovina három meghatározó, etnikai alapon szerveződő politikai tömbje megőrizte vezető szerepét: a bosnyák politikai térben az SDA, a boszniai szerbek körében az SNSD, a horvátok körében pedig a HDZ BiH maradt meghatározó erő.
REKORDALACSONY VOLT A RÉSZVÉTEL
A választás egyik legszembetűnőbb eredménye az alacsony részvétel volt. Az előzetes adatok szerint a választásra jogosultak mintegy 41,5 százaléka járult az urnákhoz, csaknem tíz százalékponttal kevesebb, mint négy évvel korábban.
Bosznia-Hercegovinában hosszabb ideje csökken a választási részvétel. Az 1992–1995-ös boszniai háborút követő első, 1996-os választáson még a választók mintegy 84 százaléka szavazott.
Az alacsony részvétel hátterében a politikai pártokkal szembeni bizalomvesztés, a választói kiábrándultság és a jelentős elvándorlás is állhat. A boszniai emberi jogi és menekültügyi minisztérium korábbi becslése szerint mintegy 2,2 millió bosznia-hercegovinai származású ember él külföldön – a második és harmadik generáció tagjait is beleszámítva –, az idei választásra ugyanakkor alig több mint 48 ezren regisztráltak külföldi szavazóként.
ÚJ TECHNOLÓGIÁKAT ALKALMAZTAK A VÁLASZTÁSON
Az idei általános választás egyik legfontosabb újdonsága a biometrikus választóazonosítás, a szavazólap-szkennerek és az elektronikus eredménytovábbítás országos alkalmazása volt.
A kezdeti technikai problémák ellenére a Központi Választási Bizottság szerint a voksolás összességében rendben zajlott. Az új rendszer gyorsabb feldolgozást tett lehetővé, így az előzetes eredményeket már nem sokkal a 19 órai urnazárás után elkezdték közölni.
A közzétett adatok egyelőre előzetesek, a végleges választási eredményeket várhatóan 30 napon belül hirdetik ki.
Címlapkép: Pexels
