Figyelemre méltó kijelentéseket tett Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum elnöke az egyetemisták választási listájáról. A Vajdasági RTV Napjaink című műsorában azt mondta, hogy a névsor a szélsőjobboldaltól a szélsőbaloldalig különböző politikai irányzatokat fog össze, és szerinte nem is ideális. A Plénum ennek ellenére támogatja az egyetemisták listáját.
Surányi szerint sokak számára dilemmát jelenthet, hogy az egyetemista lista „nagyon heterogén”. Mint fogalmazott, „vannak rajta szélső jobbosok és szélső balosok”, ezért az eddig ismert információk alapján „nem ideális ez a lista”.
A VMP elnöke ennek ellenére úgy véli, hogy szükség van a rendszerváltásra, és bízik abban, hogy az egyetemisták megnyerik a választást.
Surányi arról is beszélt, hogy szerinte az új parlament és kormány nem lesz tartós, és nem tölti ki a négyéves mandátumát. Úgy véli, hogy később újabb előrehozott választásokat írhatnak ki.
A kérdés ezért már nem egyszerűen az, hogy támogatják-e az egyetemistákat. Ezt régóta nyíltan vállalják. A Plénum tavaly óta együttműködik a mozgalommal, az előzetes lista összeállításába is bekapcsolódott, és magyar jelölteket ajánlott a névsorba.
A kérdés inkább az, hogy pontosan milyen politikai ajánlatot tesznek ezzel a vajdasági magyar választóknak.
Ha ugyanis egy választási lista a szélsőjobboldaltól a szélsőbaloldalig terjedő politikai nézeteket fog össze – ahogyan azt maga Surányi érzékelteti –, akkor nehéz egyetlen közös politikai irányról beszélni. Ilyen konstrukciónál sokkal inkább az köti össze a résztvevőket, hogy a jelenlegi hatalommal szemben állnak, mintsem egy részletesen meghatározott közös ideológiai program.
Ez önmagában nem teszi törvénytelenné vagy szokatlanná a listát. Választási szövetségek gyakran tömörítenek egymástól eltérő politikai szereplőket. A vajdasági magyar választók számára azonban lényeges információ, hogy ezt a sokszínűséget maga a Plénum vezetője is nyíltan elismeri.
A lista mögötti prioritásokról Beszédes Nagy Andrea, az egyetemista lista 49. helyén szereplő, VMP által támogatott jelölt is beszélt. Szeptember 25-én Topolyán, a Juhász Erzsébet Könyvtár előtti téren tartottak környezetvédelmi rendezvényt, ahol az egyetemisták listáját népszerűsítették. Beszédes a Magyar Szónak adott nyilatkozatában azt mondta, fontos számára, hogy minél több magyar szavazzon a listára. Hozzátette, jelenleg elsősorban azt tartják szem előtt, hogy minden itt élő nemzetnek jó legyen, és minden kisebbség helyzetét fontosnak tartják.
„És ha már elindulunk a jó úton, utána már foglalkozhatunk a magyarság, vagy más kisebbségek helyzetével és kéréseivel is” – fogalmazott Beszédes. Szavai szerint tehát előbb az országot kell felrázni és újjáépíteni; a magyar és más kisebbségek ügyei csak ezután kerülhetnek sorra.
Ez a sorrend a vajdasági magyarok szempontjából különösen fontos. A szerb parlament 250 fős, a VMSZ pedig a 2023-as választáson hat mandátumot szerzett benne. Az október 25-i választás utáni képviselet még nem ismert, de az előző ciklusok adatai is azt mutatják, milyen kevés képviselőre hárul a közösség érdekeinek érvényesítése. Ilyen helyzetben a magyar ügyek képviselete nem halasztható későbbre, és nem is kezelhető másodlagos feladatként.
Közben létezik egy önálló magyar kisebbségi választási lista is. A Köztársasági Választási Bizottság szeptember 15-én hivatalosan kihirdette a Vajdasági Magyar Szövetség – Dr. Pásztor Bálint listát, és nemzeti kisebbségi listaként ismerte el az október 25-i parlamenti választásra.
A két politikai út így jól elkülöníthető. A VMSZ önálló magyar kisebbségi listával indul, míg a Vajdasági Magyar Plénum egy országos egyetemista listát támogat.
Ez a végleges lista azonban olyan lett, amelyről Surányi Zoltán maga mondta ki, hogy nem ideális, és amelyen szerinte a szélsőjobboldaltól egészen a szélsőbaloldalig különböző politikai irányzatok képviselői is megtalálhatók.
Surányi nyilatkozatából az érződik, hogy ez a helyzet a VMP elnöke számára sem teljesen kényelmes. A szervezet ennek ellenére elfogadta a végleges névsort, és továbbra is ezt a politikai konstrukciót támogatja.
Így felmerül a kérdés, hogy a jelöltállítás során kifogásolta-e a Plénum a radikális politikai irányzatok jelenlétét. Ha nem emelt kifogást, akkor az derül ki, hogy ezt a szempontot nem tartotta akadálynak. Ha viszont kifogásolta, mégis a végleges listán maradtak az érintett jelöltek, akkor az kérdőjelezi meg, hogy mekkora érdekérvényesítő erővel rendelkezik a Plénum az egyetemista mozgalmon belül.
A kérdés a parlamenti képviselet szempontjából is fontos. Ha a VMP által delegált két jelölt mandátumot szerez, milyen módon tudják majd a vajdasági magyarok érdekeit érvényesíteni egy olyan parlamenti frakcióban, amely Surányi saját elmondása szerint a szélsőjobboldaltól egészen a szélsőbaloldalig terjedő politikai nézeteket fog össze?
G.J.
Címlapkép: RTV
