A Duna rendkívül alacsony vízállása ismét a felszínre hozta az Insel Schanz (Szigetsánc) nevű, 18. század közepén épült erőd maradványait, amely egykor a Péterváradi vár védelmi rendszerének fontos része volt.
A szakértők szerint a romok a valaha a Hadiszigeten álló erődhöz tartoznak. Ezt megerősítette Nenad Šeguljev, a My Fortress blog szerzője is, aki korábban részletesen kutatta az erőd történetét.
Šeguljev „A Duna által elnyelt erőd” című írásában rámutat, hogy az erőd a 18. század közepén épült, a Vízi várost és a Hadiszigetet elválasztó csatorna bal partjának kezdetén. Az évszázadok során azonban a Duna medre jelentősen megváltozott: ma a folyó főága azon a területen halad át, ahol egykor a Hadisziget feküdt, míg az egykori bal part mára a Duna jobb partjává vált.
Az erőd elsődleges feladata az volt, hogy megakadályozza az ellenséges csapatok közeledését a Péterváradi várhoz a Duna és a Hadisziget felől. A korabeli tábori erődítési elvek szerint épült, négy azonos bástyával, vízzel telt vizesárokkal, valamint fedett összekötőutakkal és gyülekezőterekkel rendelkezett.
Az erőd megépítésének szükségessége az 1694-es péterváradi ostrom után vált nyilvánvalóvá. Akkor az Oszmán Birodalom tüzérsége a Hadiszigetről lőtte a Vízi várost, az osztrák csapatok dunai állásait, a pontonhidat és a folyami hajókat, ami rávilágított a vár dunai oldalának sebezhetőségére.
A történész szerint a nagyközönség legutóbb 1999-ben figyelt fel az erőd létezésére. A NATO-bombázást követően egy víz alatti gázvezeték építése során egy munkagép kanala az erőd maradványaiba ütközött, és megrongálódott.
Az Insel Schanz romjai ma már csak rendkívül alacsony vízállás idején bukkannak elő, így a mostanihoz hasonló időszakok ritka lehetőséget kínálnak arra, hogy a Duna mélyén rejtőző történelmi emlék ismét láthatóvá váljon. Az erről készült videó ezen a linken megtekinthető.
Címlapkép: B92
