Az Egyesült Királyság politikai válságának újabb fejezete nyílt meg Keir Starmer bukásával. Az Index.hu elemzése szerint a brit belpolitikai instabilitás hátterében továbbra is a brexit utóhatása, a gazdasági bizonytalanság, valamint az ország régóta húzódó identitásválsága áll.
A lap felidézi, hogy a britek mindig is sajátos távolságtartással viszonyultak Európához. A kontinens közelsége ellenére külön világként tekintettek magukra: miközben élvezték az olasz borokat, a francia sajtokat és a német autókat, politikai és kulturális értelemben mindig is fontosnak tartották a különállásukat.
Az Index.hu szerint ez a kettősség már a hatvanas években is meghatározta a brit gondolkodást. Dean Acheson egykori amerikai külügyminiszter híres megállapítása szerint Nagy-Britannia elveszítette birodalmát, de még nem találta meg új szerepét a világban. A lap elemzése szerint azonban a britek idővel nemcsak új szerepet, hanem új önképet is találtak: London a popkultúra, a divat és a zene egyik központjává vált, a Beatles, a miniszoknya és a Mini pedig újra vonzóvá tette Angliát a világ szemében.
A nagy dilemma ennek ellenére Európa maradt. Csatlakozzanak-e a Közös Piachoz, és ha igen, milyen áron? Az Index.hu felidézi, hogy Charles de Gaulle francia elnök sokáig éppen azért akadályozta a brit csatlakozást, mert szerinte a britek maguk sem tudták, hová akarnak tartozni. Végül az Egyesült Királyság belépett az európai integrációba, de különállását ekkor is megőrizte: nem csatlakozott sem a schengeni rendszerhez, sem az euróövezethez.
A brexit azonban nem úgy alakult, ahogyan azt sokan remélték. Az Index.hu elemzése szerint Nagy-Britannia ugyan nem omlott össze a kilépés után, de súlyos gazdasági és társadalmi válságba került. A lap szerint a kilépés következményei, a világjárvány, a megélhetési válság és a politikai bizonytalanság együtt olyan nyomást helyeztek a brit kormányokra, amely sorra felőrölte a miniszterelnököket.
David Cameron után Theresa May, Boris Johnson, Liz Truss, Rishi Sunak, majd Keir Starmer következett. A konzervatív korszakot Starmer 2024-ben földcsuszamlásszerű munkáspárti győzelemmel zárta le, ám a várakozásokkal szemben neki sem sikerült stabilizálnia az országot.
Az Index.hu szerint Starmer nehéz örökséget vett át: a brexit utáni bizonytalanság, a járvány gazdasági következményei, Donald Trump kiszámíthatatlan politikája és az orosz–ukrán háború egyaránt szűkítette a mozgásterét. A brit társadalom azonban egy idő után már nem fogadta el magyarázatként sem a brexitet, sem a világjárványt.
A kormányfő új egészségügyi stratégiája gyorsan támadások kereszttüzébe került, a gazdasági helyzeten sem sikerült érdemben javítani, miközben Starmert egyre többen tartották szürkének, motiválatlannak és kommunikációs szempontból régimódinak. A Munkáspárt helyi választási vereségei tovább gyengítették a pozícióját, a brit bulvársajtó pedig már jóval a lemondása előtt bukott politikusként kezelte.
Az Index.hu szemléje szerint Starmer végül azért döntött a távozás mellett, mert elegánsabbnak tartotta a lemondást, mint egy bizalmatlansági folyamat kivárását. Helyére a brit sajtó szerint Andy Burnham érkezhet, aki korábban Manchester polgármestereként szerzett országos ismertséget.
Burnhamet lendületesebb, médiaképesebb politikusként írják le, aki a közlekedési reformokkal, a járványkezeléssel és közvetlenebb stílusával építette fel saját politikai profilját. Kritikusai ugyanakkor már most populizmussal vádolják, és arra figyelmeztetik, hogy Starmertől eltérően nagyobb határozottságra lesz szüksége.
Az Index.hu elemzése szerint a brit politikában új szereplő érkezhet, de a fő kérdések változatlanok maradnak: hogyan lehet kezelni a brexit utóhatásait, miként lehet közeledni az Európai Unióhoz anélkül, hogy az újabb belpolitikai konfliktusokat okozna, hogyan lehet fenntartani Ukrajna támogatását, és miként lehet visszaszerezni a választók bizalmát.
A britek tehát tíz év alatt újra és újra miniszterelnököt cseréltek, de a legfontosabb kérdés továbbra is ugyanaz: sikerül-e végre megtalálniuk azt a szerepet, amelyet a birodalom elvesztése, az európai tagság, majd a brexit után is keresnek.
Fotó: Getty
