Nemzetközi pénzügyi szürkelistára került Bosznia-Hercegovina a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszer hiányosságai miatt – írja az Economx.hu. A döntést a Pénzügyi Akció Munkacsoport, vagyis a FATF hozta meg, amely a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és a tömegpusztító fegyverek finanszírozása elleni globális standardokat határozza meg.
A lépés nem jelent pénzügyi embargót vagy teljes elszigetelést, de komoly figyelmeztető jelzés a nemzetközi pénzpiacok és a külföldi befektetők számára. Az Economx.hu szemléje szerint a gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a Bosznia-Hercegovinába irányuló, illetve onnan érkező pénzügyi tranzakciókat a bankok fokozott kockázatként kezelik majd. Emiatt szigorúbb ellenőrzésekre, lassabb átutalásokra és drágább banki szolgáltatásokra lehet számítani.
A döntésnek magyar gazdasági vonatkozása is van, mivel az elmúlt években a magyar kormány és több magyar nagyvállalat is stratégiai térségként tekintett a Nyugat-Balkánra. A boszniai jelenlét, a pénzügyi kapcsolatok, a beruházások és a különböző állami vagy vállalati programok miatt a megnövekedett adminisztrációs terhek a magyar szereplők számára is érezhetőek lehetnek.
Az Economx.hu szerint a probléma hátterében az áll, hogy Bosznia-Hercegovina nem teljesítette maradéktalanul az Európa Tanács pénzmosás elleni szakértői testülete, a MONEYVAL korábbi ajánlásait. A kifogások között szerepel, hogy az országban nincs egységes nyilvántartás a cégek tényleges tulajdonosairól, valamint az elkobzott vagyon kezelésének jogi háttere sem rendezett megfelelően.
A FATF kilencpontos feltételrendszert szabott meg Bosznia-Hercegovinának a szürkelistáról való lekerüléshez. Ezek között szerepel a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok jobb feltérképezése, a hatósági együttműködés erősítése, a bankrendszer felügyeletének hatékonyabbá tétele, valamint a tényleges tulajdonosi adatok pontosabb és naprakészebb kezelése.
Bár a szürkelistára kerülés önmagában nem állítja le a nemzetközi pénzmozgásokat, a döntés megdrágíthatja és lelassíthatja az üzleti folyamatokat. Ez különösen azoknak a külföldi befektetőknek és vállalatoknak okozhat nehézséget, amelyek aktív pénzügyi kapcsolatban állnak Bosznia-Hercegovinával.
