Az Európai Központi Bank kamatemelése a szerbiai hitelfelvevőket is érintheti, elsősorban azokat, akik változó kamatozású, devizaalapú lakáshitelt törlesztenek – írja az RTS. Az EKB 2 százalékról 2,25 százalékra emelte irányadó kamatát, hogy fékezze az inflációt, amely az Európai Unióban január és április között csaknem megduplázódott.
Dragan Đuričin közgazdászprofesszor az RTS-nek azt mondta, a döntés várható volt, mert a központi bankok egyik alapfeladata az infláció kordában tartása. Szerinte az inflációs nyomást elsősorban az energiaárak, a kőolaj, a földgáz és a műtrágya drágulása, valamint a geopolitikai válságok okozta ellátási zavarok erősítik.
A kamatemelés a szerbiai adósok számára azért fontos, mert hatással lehet az Euriborra, amelyet a bankok a devizaalapú hitelek kamatának kiszámításakor figyelembe vesznek. Đuričin szerint az EKB 2,25 százalékos irányadó kamata jelzésértékűen befolyásolja azt a kamatrészt, amelyre a bankok még ráteszik saját hitelfelárukat.
A törlesztőrészletek növekedése attól függ, milyen hosszú a hitel futamideje, és milyen gyakran igazítják hozzá a kamatot az aktuális piaci feltételekhez. Minél hosszabb a visszafizetési idő, annál nagyobb lehet a teljes tehernövekedés, és minél rövidebb – például három- vagy hathavi – az átárazási időszak, annál gyorsabban jelenhet meg a változás a havi részletekben.
Đuričin szerint
a mostani emelés önmagában nem drámai, de a további helyzet attól függ, hogyan alakulnak a globális energiaárak és a geopolitikai kockázatok.
Arra számít, hogy a változó kamatozású lakáshitelesek valamivel magasabb törlesztőrészletekkel szembesülhetnek, míg a fix kamatozású dinárhitelek, például egyes készpénzhitelek esetében nem várható közvetlen változás.
A 021.rs korábbi cikke szerint a Szerb Nemzeti Bank néhány nappal ezelőtt változatlanul, 5,75 százalékon hagyta saját irányadó kamatát. A betéti rendelkezésre állás kamata 4,5 százalék, a hiteloldali rendelkezésre állás kamata pedig 7 százalék maradt. A jegybank döntését az infláció alakulásával és a nemzetközi környezetből érkező kockázatokkal indokolta.
A Szerb Nemzeti Bank közlése szerint a hazai gazdasági aktivitást továbbra is támogatja a vállalati és lakossági hitelezés bővülése, ugyanakkor a geopolitikai feszültségek és az energiaárak emelkedése továbbra is kockázatot jelenthetnek a beruházási és fogyasztói bizalomra.
Đuričin az RTS-nek arról is beszélt, hogy az európai gazdaságok stagflációs környezetben működnek, vagyis egyszerre vannak jelen az inflációs nyomás és a gyengébb növekedési kilátások. Szerinte hosszabb távon az európai beruházási ciklusok egyre inkább a zöld technológiák és az energetikai átállás felé fordulhatnak.
A közgazdász úgy véli, Szerbiának is nagyobb mértékben kellene támaszkodnia saját természeti erőforrásaira, különösen a biomasszára és a geotermikus energiára, mert ezek hozzájárulhatnak az energiarendszer kiegyensúlyozásához és az árkockázatok mérsékléséhez.
Forrás: VajdaságMA
