Néhány ezres tömeg vonult Budapesten a Kodály köröndtől a Kossuth térre, így tiltakozva az Európai Unió migrációs és menekültügyi paktumának végrehajtása ellen. A demonstrálók az Andrássy úton és a Bajcsy-Zsilinszky úton keresztül érkeztek a Parlament elé, ahol több jobboldali véleményvezér is felszólalt.
A Magyar Nemzet beszámolója szerint a békés vonulásos tüntetés résztvevői az európai uniós migrációs paktum ellen emelték fel a hangjukat. A jogszabálycsomagot június 12-től kell kötelezően végrehajtani, és az a menedékkérelmek kezelését, a határellenőrzést, valamint a tagállamok közötti szolidaritási mechanizmust szabályozza.
A paktum célja az uniós szabályozás szerint az, hogy felgyorsítsa a külső határokon lefolytatott menekültügyi vizsgálatokat, valamint egységesebb rendszert alakítson ki a migráció kezelésére. Ennek részeként úgynevezett visszatartási zónákat is létrehoznának, ahol az érkezők a menekültügyi eljárás ideje alatt tartózkodnának.
A csomag egyik legvitatottabb eleme a kötelező szolidaritás bevezetése. Ez azt jelenti, hogy ha egy tagállam az Európai Unió megítélése szerint túlterhelt, akkor más országoknak is részt kell vállalniuk a teher megosztásában. Ez történhet pénzügyi hozzájárulással, technikai segítségnyújtással vagy az érkezők egy részének átvételével.
A Magyar Nemzet értelmezése szerint ez a rendszer valójában burkolt kvótamechanizmust jelent, mivel a paktum nem a migráció megállítására, hanem annak tagállamok közötti elosztására épül. A lap szerint azoknak az országoknak is részt kellene venniük a rendszerben, amelyek alapvetően elutasítják az illegális migrációt.
A paktum alapján a menedékkérők átvételét az egyes tagállamok pénzügyi hozzájárulással is kiválthatják. Ennek összege menedékkérőnként 20 ezer euró, vagyis nagyjából 7 millió forint lehet. A technikai segítségnyújtás szintén kiváltási lehetőségként jelenik meg, ez azonban nem pusztán jelképes támogatást jelentene.
Az Európai Bizottság meghatározása szerint a technikai segítségnyújtás magában foglalhatja szakértők küldését a menekültügyi eljárásokhoz, hatósági ügyintézést, képzést, módszertani támogatást, informatikai rendszerek és adatkezelési kapacitások fejlesztését, valamint határigazgatási vagy visszaküldési folyamatok szakmai támogatását. Ide tartozhat az uniós ügynökségek, például az EUAA, a Frontex vagy az eu-LISA közreműködése is.
A Magyar Nemzet szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy tagállam technikai segítséggel akarja kiváltani a befogadást vagy a pénzügyi hozzájárulást, akkor annak értékének el kell érnie az adott országra jutó kötelezettség összegét. Ha a technikai támogatás pénzben kifejezett értéke ennél kevesebb, akkor a különbözetet más formában kell pótolni.
A lap számításai szerint Magyarországnak első körben 348 embert kellene befogadnia, az új évtől pedig évente 498 menekült átvétele válhatna kötelezővé 2030-ig. Ez összesen 2340 főt jelentene, vagy ennek megfelelően 46,8 millió eurós, vagyis mintegy 16,8 milliárd forintos pénzügyi hozzájárulást.
A vita másik fontos eleme a határ menti eljárásokhoz szükséges kapacitás biztosítása. A Magyar Nemzet szerint Magyarországnak évi 8–10 ezer fős kapacitású befogadóhelyet kellene kialakítania a déli határ közelében, ahol a gyorsított menekültügyi eljárások ideje alatt tartózkodnának az érkezők.
A lap kiemeli, hogy a határon lefolytatott menekültügyi eljárásokhoz szükséges férőhelyek biztosítása nem váltható ki sem pénzügyi hozzájárulással, sem technikai segítségnyújtással. Ezért a paktum végrehajtása a Magyar Nemzet értelmezése szerint kötelező határ menti befogadókapacitás kialakításával is járna.
A budapesti tüntetés résztvevői mindezek miatt tiltakoztak az uniós migrációs paktum ellen. A demonstráció üzenete az volt, hogy Magyarország ne vegyen részt olyan rendszerben, amely a migráció megállítása helyett annak szétosztását és adminisztratív kezelését helyezi előtérbe.
Fotó: Hatlaczki Balázs
