Az Európai Unió ismét nagyobb hangsúlyt fektet a bővítési politikára, ami Szerbia számára is új lehetőségeket jelenthet – erről beszélt Kovács Elvira, a szerbiai parlament alelnöke és az európai integrációs bizottság elnöke az RTS műsorában.
Kovács szerint az ukrajnai háború és a megváltozott geopolitikai helyzet új lendületet adott az EU bővítési folyamatának. Úgy véli, Szerbiának továbbra is folytatnia kell a reformokat és az európai normákhoz való igazodást annak érdekében, hogy előrelépést érjen el a csatlakozási folyamatban.
Mint mondta, jelenleg Montenegró áll a legközelebb az EU-tagsághoz, de Albánia, Moldova és Ukrajna előrehaladása is várható. Hozzátette ugyanakkor, hogy Szerbia sajátos politikai kihívásokkal néz szembe, köztük Koszovó kérdésével és azzal, hogy nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen.
A külpolitikai összehangolás kapcsán kiemelte: Szerbia jelenleg kisebb mértékben igazodik az EU közös kül- és biztonságpolitikájához, mint több más tagjelölt ország, de a cél ennek fokozatos növelése.
Kovács Elvira beszélt Marko Đurić külügyminiszter javaslatáról is, amely szerint Szerbia és a térség a jövőben a schengeni övezet részévé válhatna. Véleménye szerint ez megkönnyítené az emberek és az áruk mozgását, csökkentené a költségeket, és kézzelfoghatóbbá tenné az európai integráció előnyeit.
A reformfolyamat részeként jelenleg több választási törvénymódosítás is parlamenti eljárásban van, amelyek az ODIHR ajánlásait is figyelembe veszik. Emellett további módosítások várhatók a pártfinanszírozás, a korrupció megelőzése és az igazságügyi szabályozás területén.
Kovács szerint Szerbia számára különösen fontos a 23-as és 24-es tárgyalási fejezethez kapcsolódó törvények elfogadása, mivel az Európai Unió elsősorban ezek alapján értékeli az ország előrehaladását – írja az RTS.
