A magyar költészet napját minden évben április 11-én ünneplik, amely alkalomból országszerte irodalmi programokkal, felolvasásokkal és kulturális eseményekkel tisztelegnek a magyar líra kiemelkedő alakjai előtt.
A dátum nem véletlen: 1905. április 11-én született József Attila, a magyar irodalom egyik legnagyobb költője, akinek életműve a mai napig meghatározó hatást gyakorol a hazai és a nemzetközi irodalmi életre. Költészetében a klasszikus hagyományokat és a modern irányzatokat egyaránt ötvözte, művei egyetemes érvényű kérdéseket dolgoznak fel.
A magyar költészet napját először 1964-ben rendezték meg hivatalosan, ugyanakkor az ünnep előzményei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. 1956-ban a nyári könyvhét egyik napját jelölték ki a költészet ünneplésére, majd az ezt követő években a kezdeményezés megszakadt. 1961-ben ismét megrendezték a költészethez kapcsolódó eseményeket, végül az MSZMP 1963-as döntése nyomán rögzítették az ünnep időpontját József Attila születésnapjára.
Az ünnep 1964-től a magyar ünnepnaptár állandó részévé vált, tartalma pedig az évtizedek során fokozatosan bővült. A költészet napja ma már nemcsak az irodalmi hagyományok ápolását szolgálja, hanem arra is lehetőséget teremt, hogy a versek a mindennapi kulturális élet szerves részévé váljanak.
Április 11-én országszerte iskolákban, könyvtárakban, színházakban és közösségi terekben rendeznek programokat, versmondó versenyeket és irodalmi esteket, amelyek célja a költészet népszerűsítése és a különböző generációk megszólítása. Az elmúlt években az ünnephez kapcsolódva számos rendhagyó irodalmi kezdeményezés és kulturális produkció is megvalósult.
