Már március közepén megerősítették a Szerbiát és Magyarországot összekötő energetikai infrastruktúra védelmét, most pedig robbanóanyagot találtak a közelben – új megvilágításba kerülnek a korábbi intézkedések.
Aleksandar Vučić szerb elnök vezetésével Szerbia korábban megerősítette a kritikus energetikai létesítmények védelmét, különös tekintettel azokra, amelyek kulcsszerepet játszanak a térség energiaellátásában. A döntés értelmében a Szerb Hadsereg fokozott biztonsági intézkedéseket vezetett be a Zsabari közelében található Velika Plana-i kompresszorállomásnál.
Az objektum a Török Áramlat gázvezeték egyik meghatározó csomópontja, amelyen keresztül az orosz földgáz Törökországból Magyarország irányába áramlik. A 2021-ben épült létesítmény stratégiai jelentőségű: működése elengedhetetlen a folyamatos gázellátás biztosításához a régióban.
A védelem több szinten valósul meg: a szárazföldi biztosítást speciális katonai egységek végzik, míg a légtér védelmét a szerb hadsereg 250. légvédelmi rakétadandárja látja el. A rendszer korszerű technológiával képes drónok és más légi eszközök észlelésére és semlegesítésére. Bár akkor nem történt incidens, a feszült nemzetközi helyzet indokolta a fokozott készültséget.
Most azonban új fejlemény látott napvilágot.
Vučić bejelentette, hogy robbanóanyagot és a működésbe hozásához szükséges eszközöket találtak a Szerbiát és Magyarországot összekötő kritikus gázinfrastruktúra közelében. Az államfő telefonon egyeztetett Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, akit tájékoztatott a katonai és rendőri szervek által végzett vizsgálat első eredményeiről.
A történtek különösen annak fényében figyelemre méltóak, hogy az elmúlt időszakban több támadás is érte az energiahordozókat szállító infrastruktúrát Európában.
Egy januárban nyilvánosságra került német bírósági dokumentum szerint „nagyon valószínű”, hogy egy idegen ország megbízásából hajtották végre az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantását. A dokumentum alapján a német hatóságok egy ukrán állampolgárt is meggyanúsítottak, aki a feltételezések szerint részt vett a szabotázsakcióban.
A Spiegel szerint az ügy Szerhij K. letartóztatásához kapcsolódik, akit azzal gyanúsítanak, hogy tagja volt annak a különleges egységnek, amely végrehajtotta a robbantást. A férfit alkotmányellenes szabotázzsal, robbantással és építmény megrongálásával vádolják, ugyanakkor tagadja a bűnösségét.
A vád szerint a támadás nem katonai műveletként, hanem titkosszolgálati akcióként történt, és polgári infrastruktúrát vett célba, amely Németország energiaellátását szolgálta. A gyanúsított védői ezzel szemben azt állítják, hogy egy legitim katonai célpont elleni akcióról volt szó, amely Oroszország hadiipari bevételeit célozta, ezért szerintük a német hatóságoknak nincs jogalapjuk a fogva tartására.
Mindezek tükrében egyre több kérdés merül fel: vajon elszigetelt esetről van szó, vagy egy szélesebb mintázat része lehet az energetikai infrastruktúrák elleni fellépés? Az is tény, hogy Ukrajna korábban leállította a Barátság kőolajvezeték szállításait, ami szintén hatással volt a térség energiaellátására.
A mostani eset így már nem csupán egy biztonsági incidens, hanem egy olyan folyamat újabb eleme lehet, amely közvetlenül érinti Szerbia és Magyarország energiabiztonságát.
Címlapkép forrása: Swedish Coast Guard via Getty Images
