27 éve kezdődött Jugoszlávia NATO-bombázása. Az első légicsapásokat a NATO 1999. március 24-én este 19 óra 45 perckor mérte a stratégiai jelentőségű célpontokra.
Az akciót az euroatlanti szövetség az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül indította meg, és a koszovói konfliktushoz kapcsolódóan hajtotta végre. A katonai tömb 19 tagországa azután támadta meg Jugoszláviát, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások Koszovóval kapcsolatban, és így szerettek volna véget vetni Slobodan Milošević erőszakkampányának. Az események során jelentős emberi és anyagi veszteségek érték az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot.
Az első légicsapásokat a NATO 1999. március 24-én este 19 óra 45 perckor mérte a stratégiai jelentőségű célpontokra.
Az akciót az euroatlanti szövetség az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül indította meg, és a koszovói konfliktushoz kapcsolódóan hajtotta végre. A katonai tömb 19 tagországa azután támadta meg Jugoszláviát, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások Koszovóval kapcsolatban, és így szerettek volna véget vetni Slobodan Milošević erőszakkampányának. Az események során jelentős emberi és anyagi veszteségek érték az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot.
Hidakat és iskolákat is bombáztak, valamint egészségügyi intézményeket, médiaházakat, nagykövetségeket, kulturális emlékműveket, templomokat és kolostorokat semmisítettek meg. Országszerte mintegy 2.300 légicsapást hajtottak végre, 1.150 vadászgép 420.000 rakétát lőtt ki. Az ország villamosenergia kapacitásainak harmada megsemmisült. Két olajfinomítót, az újvidékit és a pancsovait is légicsapások érték. A bombázás 78 napon át, egészen 1999. június 10-ig tartott. A becslések szerint az áldozatok száma 1200 és 2500 között van, több mint 12 ezren pedig megsebesültek.
