A nemzet egysége nem földi határok kérdése, ugyanakkor az anyaországgal szomszédos országok közül csak kevesen értették meg, hogy a nemzeti összetartozás nem irányul senki ellen – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap Szabadkán, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett vajdasági központi ünnepségen. Mint fogalmazott, ebben Szerbia kivételnek számít – számolt be az MTI.
A miniszter felidézte, hogy a nemzet egységét többféleképpen is meg lehet fogalmazni, majd Szabó Dezsőt idézve úgy fogalmazott: „minden magyar felelős minden magyarért, minden magyar számíthat ránk, és mi is számítunk minden magyarra”.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy meggyőződésük szerint a magyarországi szerbek, horvátok, románok és ukránok azzal gazdagítják a politikai nemzetet, ha nyelvükben és kultúrájukban megőrzik kötődésüket saját nemzetükhöz. Hozzátette: ugyanígy a magyarok kulturális nemzethez tartozása őseik földjén a szomszédos államok számára is értéket jelent.
Mint mondta, az elmúlt másfél évtizedben egyedül a szerb állam értette meg ezt a szemléletet. Ennek a megértésnek köszönhetően sikerült kölcsönösen megbocsátani mindazt, amit korábban megbocsáthatatlannak hittek, és ennek nyomán őszinte szövetség, valamint az érdekeken túlmutató barátság alakult ki a két ország és vezetőik között.
A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar nép kis nemzet, amely ezer éve nagyhatalmak „viharzójában” él, ezért megtanulta: egyetlen kötelessége van önmagával és a világgal szemben – a megmaradás. Márai Sándort idézve úgy fogalmazott, ehhez méltányosságra, türelemre és arányérzékre van szükség.
Kiemelte: fel kell ismerni a nemzet alapvető érdekeit, és meg kell találni az együttműködés lehetőségeit a szomszédos országokkal. A meddő szembenállás és a háborús pusztítás helyett szövetségeket kell keresni, hiszen Európa változásai miatt Közép-Európa népei közelebb vannak egymáshoz, mint valaha.
Hangsúlyozta: közösek az érdekeink az értékek védelmében, és ha a térség országai nem működnek együtt, az Európában erősödő politikai vihar mindannyiukat maga alá gyűrheti.
A forradalmi nemzedéktől – tette hozzá – azt tanultuk meg, hogy nem engedünk ’48-ból, nem adjuk fel szabadságunkat és szuverenitásunkat, és nem mondunk le arról a jogunkról, hogy saját sorsunkról magunk döntsünk. Ezért 178 év után is ugyanaz lehet a válasz a forradalom kérdésére: mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés.
A rendezvényen felszólalt Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is, aki arról beszélt: a negyvennyolcas hősök bátorsága nélkül ma nem létezne a modern értelemben vett magyar nemzet, és a gazdasági, valamint kulturális fellendülést hozó kiegyezés sem jöhetett volna létre.
Hozzátette: időnként erőt kell mutatni ahhoz, hogy a nemzetet tiszteljék, és a bátor kiállás – ha nem is azonnal – végül mindig meghozza gyümölcsét.
Dr. Pásztor Bálint hangsúlyozta: a szabadság célja az, hogy a közösség élni tudjon vele – dolgozni, gyarapodni, gyermeket nevelni és otthont teremteni a szülőföldön, nyugalomban.
Kiemelte azt is, hogy a vajdasági magyar közösség élő és szerves része a Kárpát-medencei magyarságnak. Ezt bizonyítja az is, hogy sokan éltek a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának lehetőségeivel.
A politikus emlékeztetett: elkészült a 2026 és 2033 közötti időszakra vonatkozó második gazdaságfejlesztési terv is. Az elmúlt tíz évben ez a program jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a vajdasági magyar közösség tagjai szülőföldjükön maradjanak és ott boldoguljanak.
Dr. Pásztor Bálint kijelentette: a vajdasági magyar közösség számíthat a Vajdasági Magyar Szövetségre és a Magyar Nemzeti Tanácsra, amelyek munkájának fontos partnere Orbán Viktor miniszterelnök.
Úgy fogalmazott, a józanság, a biztonság és a nemzeti összetartozás oldalán kell állni, és reményét fejezte ki, hogy Magyarországon is az eredmények alapján hozzák meg döntésüket a választók.
A VMSZ elnöke szerint a vajdasági tapasztalat azt mutatja: a kis közösségek időnként kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, ezért fontos, hogy a magyar nemzetnek olyan miniszterelnöke legyen, aki már sok nehéz helyzetet átélt.
Hangsúlyozta azt is, hogy a béke alapját a jövőben a két ország közötti történelmi megbékélés jelenti, amely Orbán Viktor, Aleksandar Vučić és Pásztor István szerepvállalása nélkül nem jöhetett volna létre.
