Éljen a magyar szabadság! – 1848. március 15-re emlékezünk

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének jelképes napja, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdete. A történelmi események emlékére Magyarországon munkaszüneti napot tartanak; először 1989-ben nyilvánították azzá, 1990 óta pedig hivatalos nemzeti ünnep. A nap egyben a magyar sajtó napja is, mert 1848. március 15-én nyomtatták ki a magyar sajtó első cenzúra nélküli kiadványait.

A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI

1848 márciusának elején a pesti Ellenzéki Kör – fiatal értelmiségiek radikális csoportja – aláírásgyűjtésbe kezdett Kossuth Lajos reformjavaslatainak támogatására. A követelések között szerepelt a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a felelős magyar kormány létrehozása.

Az eredeti tervek szerint a követelések ismertetésére március 19-én került volna sor egy reformlakomán, ám a bécsi forradalom híre már március 14-én este megérkezett Pest-Budára. A Pilvax kávéházban összegyűlt fiatalok – köztük Petőfi Sándor, Vasvári Pál és Jókai Mór – úgy döntöttek, hogy azonnal cselekednek.

A FORRADALOM KITÖRÉSE PESTEN

1848. március 15-én reggel a fiatalok megfogalmazták a Tizenkét pontot, amely a magyar társadalom alapvető politikai követeléseit foglalta össze. Petőfi elszavalta Nemzeti dal című versét, majd társaival az egyetemekhez vonultak, ahol diákok százai csatlakoztak hozzájuk.

A tömeg hamarosan több ezresre duzzadt, és a Landerer és Heckenast nyomdához vonult. Itt lefoglalták a nyomdagépeket, és cenzúra nélkül kinyomtatták a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. Ezek voltak a szabad magyar sajtó első példányai.

A TIZENKÉT PONT KÖVETELÉSEI

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.

2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.

3. Évenkénti országgyűlést Pesten.

4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.

5. Nemzeti őrsereg.

6. Közös teherviselés.

7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.

8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.

9. Nemzeti Bank.

10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.

11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak.

12. Unió.

A pontok jelszava a francia forradalom eszméit idézte: „Egyenlőség, szabadság, testvériség.”

Délután a forradalmárok nagygyűlést tartottak a Nemzeti Múzeumnál, ahol tízezres tömeg gyűlt össze. A tömeg ezután a városi tanácshoz, majd Budára, a Helytartótanácshoz vonult. A hatóságok végül elfogadták a követeléseket, eltörölték a cenzúrát, és kiszabadították a politikai fogolyként raboskodó Táncsics Mihályt. Aznap este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Március 15-e a magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontja lett. Az események elindították azokat a politikai és társadalmi átalakulásokat, amelyek a modern magyar állam alapjait teremtették meg. Az 1848-as forradalom eszméi – a szabadság, a nemzeti függetlenség és a polgári jogegyenlőség – ma is a nemzeti ünnep központi üzenetét jelentik.

Címlapkép: Getty Images

Oszd meg a cikket:
VAJDASÁG IDŐJÁRÁS

NEKED AJÁNLOTT