Az egyre bizonytalanabb nemzetközi biztonsági környezetben több európai ország napirendre tűzte a sorkatonaság kérdését. Egyes államok visszavezették a kötelező katonai szolgálatot, mások továbbra is a hivatásos haderőre építenek. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzése szerint azonban a sorkatonaság jelentős gazdasági és munkaerőpiaci terhekkel járhat – különösen ott, ahol eleve szűkös a munkaerő-kínálat.
KÉSLELTETETT ÉLETKEZDÉS, KIESŐ TAPASZTALAT
A tanulmány öt uniós ország – Finnország, Lettország, Litvánia, Görögország és Ciprus – példáján vizsgálta a kötelező szolgálat társadalmi elfogadottságát és gazdasági hatásait.
Az egyik legfontosabb megállapítás szerint a sorkatonaság rövid távon szinte minden vizsgált esetben negatívan hat a munkaerőpiacra. A 18–25 év közötti férfiak munkába állása késik, karrierindulásuk megszakad, kieső munkatapasztalat keletkezik.
Bár a katonai szolgálat fejlesztheti a fegyelmet, a csapatmunkát és bizonyos vezetői készségeket, ezek gazdasági értéke nehezen számszerűsíthető, és nem feltétlenül ellensúlyozza a kieső jövedelmet és adóbevételt.
ORSZÁGONKÉNT ELTÉRŐ TERHEK
A hatások nem mindenhol azonos súlyúak. A balti államokban és Cipruson – ahol kisebb, elöregedő társadalmakról és szűk munkaerőpiacról van szó – a fiatalok ideiglenes kiesése arányaiban nagyobb gazdasági veszteséget jelent.
Görögországban ugyan magasabb a munkanélküliség, de az elemzés szerint a sorkatonaság ott sem csökkenti érdemben a fiatalok állástalanságát, inkább csak késlelteti az életkezdést.
Nemzetközi kutatások ugyanakkor arra is rámutatnak: azokban az országokban, ahol működik kötelező szolgálat, jellemzően erősebb a hadseregbe vetett bizalom – bár a fiatal generációk kritikusabbak.
FINNORSZÁG: ERŐS TÁMOGATOTTSÁG, JELENTŐS KÖLTSÉG
Finnországban a sorkatonaság a nemzeti identitás része, és a lakosság 70–80 százaléka támogatja fenntartását. Évente mintegy 20–25 ezer fiatalt von ki ideiglenesen a munkaerőpiacról, ami a 15–29 éves férfi foglalkoztatottak közel tizedét érinti.
A rendszer kiszámítható, jogilag védett, a leszerelők visszatérhetnek munkahelyükre, és a munkáltatók gyakran értékelik a megszerzett készségeket. Ennek ellenére a sorkatonaság költsége Finnországban a GDP 1–2 százalékát is elérheti.
HIVATÁSOS HADSEREG: DRÁGÁBB, DE HATÉKONYABB?
Az Oeconomus elemzése szerint a hivatásos haderő közvetlen költségei magasabbak lehetnek, hosszabb távon azonban gazdaságilag és működésileg is hatékonyabb megoldást jelentenek.
A modern, technológia-intenzív hadviselés inkább jól képzett, hosszabb ideig szolgáló szakembereket igényel. A sorkatonai rendszerben a folyamatos kiképzés és cserélődés csökkentheti a hatékonyságot, miközben jelentős társadalmi és gazdasági „rejtett költségeket” termel.
MAGYARORSZÁG: NINCS TÁRSADALMI TÁMOGATÁS
Magyarország 2004-ben függesztette fel a sorkatonai szolgálatot, és a NATO-csatlakozás után professzionális haderőre tért át.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerint a magyar modell gazdasági és társadalmi szempontból racionálisabb választás. A közvélemény-kutatások alapján a magyar lakosság túlnyomó többsége nem támogatja a kötelező szolgálat visszaállítását, és a kormány sem tervezi annak újbóli bevezetését.
BIZTONSÁG VAGY VERSENYKÉPESSÉG?
A tanulmány végkövetkeztetése szerint a sorkatonaság minden vizsgált országban a biztonság és a versenyképesség közötti kompromisszum kérdése.
Rövid távon munkaerőpiaci veszteségeket okoz, hosszabb távon pedig a gazdasági növekedési potenciált is befolyásolhatja. Ott kezelhetőbbek a negatív hatások, ahol erős a társadalmi támogatottság és kiszámítható a rendszer. Ahol viszont alacsony a legitimáció és szűk a munkaerőpiac, a sorkatonaság jelentős versenyképességi kockázatot hordoz.
Címlapképünk illusztráció.







