Az Európai Unió schengeni szabályainak szigorúbb alkalmazása és az új belépési–kilépési rendszer (EES) bevezetése súlyos problémákat okoz a szerbiai és a nyugat-balkáni hivatásos sofőrök mindennapi munkájában. A fuvarozó cégek január 26-ra az uniós teherforgalmi határátkelők blokádját jelentették be. Đuro Macut a probléma megoldása érdekében az Európai Unió szerbiai delegációjának vezetőjével egyeztetett.
Đuro Macut szerb miniszterelnök ma az Európai Unió szerbiai delegációjának vezetőjével, Andreas von Beckerath-tal tárgyal a fuvarozókat érintő kérdésről. A szerb kormányfő egy úgynevezett non-papert adott át, amely konkrét javaslatokat tartalmaz a helyzet megoldására.
Ezek között szerepel a 90/180 napos szabály módosítása a hivatásos sofőrök esetében, valamint a régió számára külön státusz biztosítása az EES rendszerben.
A cél a szállítás versenyképességének megőrzése, a hatékonyság javítása és a kereskedelmi, illetve beruházási folyamatok folyamatosságának biztosítása.
A fő problémát az okozza, hogy a nem uniós, így a nyugat-balkáni országok állampolgárai is 180 nap alatt csak 90 napot tartózkodhatnak az Európai Unió területén. Ez a professzionális sofőrökre is érvényes. A fuvarozóknak ez nagy gondot okoz, mivel a sofőrjeik ennél több időt töltenek a schengeni határokon belül. Amennyiben túllépik a 90 napot kitoloncolják őket az EU területéről és akár 2 vagy 3 évre is megtilthatják számukra a belépést.
A probléma miatt a szerbiai, montenegrói, észak-macedóniai és bosznia-hercegovinai fuvarozók január 26-ra tiltakozó akciókat terveznek, elsősorban a schengeni teherforgalmi határátkelők blokádjával. A fuvarozók szerint az Európai Bizottság és a schengeni államok nem reagáltak megfelelően a hivatásos sofőrök speciális helyzetére.
A Szerbiai Fuvarozók Egyesületének elnöke, Neđo Mandić, arra figyelmeztetett, hogy gyakorlatilag nincs olyan nyugat-balkáni sofőr, aki ne lépné túl a 90 napos tartózkodási limitet. Elmondása szerint az elmúlt időszakban több járművezetőt is feltartóztattak és kiutasítottak, miközben kamionjaik külföldön rekedtek. Mandić hangsúlyozta, hogy a hivatásos sorőrök munkájuk jellegéből fakadóan kénytelenek túllépni a jelenlegi időkorlátot. Szerinte a tiltakozásra már korábban szükség lett volna, mert a brüsszeli adminisztráció lassan reagál. A fuvarozók eddig több alkalommal is az EU illetékeseihez fordultak, azonban Brüsszelből többnyire megértő, de érdemi megoldást nem kínáló válaszokat kaptak.
A NALED szakértője, Aleksandar Simić, arra hívta fel a figyelmet, hogy rendelkezhetünk a legjobb programokkal, jogi és gazdasági keretekkel, de ha nincs sofőr, aki elszállítja az árút, akkor nagy probléma lesz.
Rámutatott, hogy Szerbia külkereskedelmének mintegy 60 százaléka az Európai Unióhoz kötődik, és az export 95 százaléka közúton jut el az EU-ba. Szerbia tengeri kijárat nélküli országként különösen függ a határátkelők zavartalan működésétől – mondta Simić, hozzátéve, hogy egy esetleges schengeni blokád súlyos fennakadásokat okozna az egész gazdaságban. A szakértők szerint nemcsak az export-, hanem az importorientált vállalatok is jelentős veszteségeket szenvednének el.
A fuvarozók arra is felhívják a figyelmet, hogy eddig is állandó sofőrhiánnyal küzdöttek, a mostani helyzet pedig tovább nehezíti a dolgukat, mivel az új szabályok a sofőrök elvándorlását okozhatják.
Forrás: Tanjug, Szerbiai RTV
