Sokan újabb határátlépésnek tartják Jakab Péter, a Nép Pártján elnökének legfrissebb videóját, amelyben a határon túli magyarok szavazati jogát bírálva nyelvileg is kettéválasztja a magyar múltat. Megszólalásai nem csupán politikai vitát generáltak, hanem azt a benyomást keltik, hogy Jakab már a közös nemzeti örökséget és az ősi sorsközösséget is megkérdőjelezi.
A felvételben Jakab előbb arról beszél, hogy a határon túli magyarok „azzal támadják”, milyen alapon vonná meg tőlük a szavazati jogot, miközben – szavai szerint – „az ő őseik küzdöttek ezért az országért a világháborúban”. Ezt követően azonban nem közös ősökről beszél, hanem hangsúlyosan így folytatja: „Testvéreim, a mi őseink is küzdöttek ezért az országért.” A megfogalmazás világosan elkülöníti egymástól „az ő őseiket” és „a mi őseinket”, mintha két külön történelmi közösségről lenne szó.
Ez a szóhasználat túlmutat a szavazati jog kérdésén. Jakab érvelése alapján nem ugyanazt a történelmi közösséget feltételezi a magyarországi és a külhoni magyarok között, holott a magyar nemzet egysége éppen arra a felismerésre épül, hogy a történelmi áldozatvállalás és a múlt terhei nem államhatárok mentén váltak el. A világháborúk áldozatai között nem volt különbség anyaországi és külhoni magyar között – a videó mégis azt sugallja, mintha ez a közös örökség ma már másodlagos lenne.
NEM ELŐZMÉNY NÉLKÜLI MEGSZÓLALÁS
Jakab Péter videója nem elszigetelt eset. Korábban maga Jakab is petíciót indított a külhoni magyarok szavazati jogának megvonásáért, azzal az indokkal, hogy ezzel lehetne megakadályozni a Fidesz újabb választási győzelmét – bizonyítékok nélkül.
Az elmúlt hónapokban más ellenzéki politikusok is hasonló hangot ütöttek meg. Varga Ferenc, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője decemberben hat alkalommal tett közzé olyan közösségi médiás bejegyzést, amelyek visszatérő üzenete az volt: ne szavazhassanak a határon túli magyarok. Mindezt még az adventi–karácsonyi időszakban is folytatta.
Hasonló irányba mutatott Lőcsei Lajos, a Momentum Mozgalom alelnökének korábbi posztja is, amelyben szavazásra bocsátotta a kérdést: részt vehessenek-e a külhoni magyarok az országgyűlési választásokon.
VISSZATÉRŐ MINTA
Az egymást követő megszólalások alapján egy következetes kommunikációs minta rajzolódik ki: az ellenzék egyes szereplői kampányidőszakokban vagy politikailag érzékeny pillanatokban újra és újra a határon túli magyar közösségek jogait és legitimációját vonják kétségbe.
Jakab Péter mostani videója azonban új szintet jelent: nem pusztán politikai jogokról beszél, hanem olyan érvelést használ, amely könnyen értelmezhető úgy, hogy nem közös történelmi örökséget, nem közös ősöket és nem közös sorsot lát a magyar nemzet különböző részei között.
Ez a megközelítés már nemcsak politikai vita tárgya, hanem a nemzeti összetartozás alapjait érintő kérdés, amely messze túlmutat egy választási kampány technikai részletein.
