Horvátországban az élelmiszerek ára mintegy hat százalékkal haladja meg az Európai Unió átlagát, miközben az ország az infláció alapján az EU egyik legdrágább tagállamának számít – derül ki a hivatalos statisztikákból és banki elemzésekből.
A Horvát Statisztikai Hivatal (DZS) adatai szerint 2025 decemberében az infláció 3,3 százalékra lassult, az árak pedig havi szinten 0,4 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerek és az energia ára egyaránt 0,7 százalékkal mérséklődött, miközben a szolgáltatások tovább drágultak.
A harmonizált fogyasztói árindex – amely a külföldi turisták fogyasztását is figyelembe veszi – decemberben 3,8 százalék volt. Ennek alapján Horvátország Szlovákia, Észtország és Ausztria után a negyedik legdrágább uniós tagállamnak számít.
A Raiffeisenbank Austria (RBA) elemzése szerint 2025 egészében a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal emelkedtek. A drágulást leginkább a szolgáltatások hajtották, míg az élelmiszerek, alkoholos italok és dohánytermékek ára közel öt százalékkal nőtt. Az RBA szerint a horvát élelmiszerárak már meghaladják a német és a szlovén árszintet, és 16–23 százalékkal magasabbak a cseh és a szlovák áraknál.
Az elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy az inflációt felfelé mutató kockázatok övezik, különösen az energiaárak esetében, mivel az állami támogatások fokozatos kivezetése várható. Januártól a háztartások villanyszámlái átlagosan mintegy két euróval emelkednek, újabb drágulás pedig áprilistól lehetséges.
A Hrvatska Nemzeti Bank (HNB) szerint 2025 második felében az árak gyorsabban emelkedtek, mint a bérek, ami hatással lehet a nyugdíjak következő kiigazítására. A jelenlegi számítások alapján az áprilisban esedékes nyugdíjemelés megközelítőleg két százalékos lehet, ami 12–15 eurós növekedést jelenthet az átlagnyugdíjaknál.
