Az Egyesült Államok arra számít, hogy január 23-ig megszületik a megállapodás a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) átvételéről Magyarország és Oroszország között, így a NIS folytathatja a munkát – hangsúlyozta Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a belgrádi közszolgálati televízióban, ahol arról beszélt: gyors megállapodásra számít az orosz részvényesek és a lehetséges vásárló – ez esetben a Mol – között.
A NIS helyzete azután vált bizonytalanná, hogy az amerikai pénzügyminisztérium OFAC hivatala októberben szankciókat vezetett be az orosz energiaszektor ellen. A döntés következményeként leállt a Horvátországon áthaladó Janaf-vezetéken a nyersolajszállítás, és megszakadt a termelés a pancsovai finomítóban, amely Szerbia egyetlen kőolaj-feldolgozó üzeme.
Fordulatot december 31-e hozott, amikor az Egyesült Államok különleges engedélyt adott ki a NIS számára. A licenc 2026. január 23-áig lehetővé teszi a vállalat működésének folytatását, beleértve a finomítói feldolgozás újraindítását, a nyersolaj importját, valamint az ellátásbiztonsághoz szükséges pénzügyi tranzakciókat.
Aleksandar Vučić szerint a pancsovai finomító újraindítási munkálatai január 5-én kezdődhetnek meg, és legalább két hetet vesznek igénybe. A szerb elnök azt is megerősítette, hogy Szerbia hozzájuthat ahhoz a 85 ezer tonna nyersolajhoz, amely eddig a horvátországi Omišalj kikötőjében várakozott, mivel újraindulhat az Adria-kőolajvezetéken történő szállítás. A tervek szerint a finomító január 18. körül már teljes kapacitással működhet.
Bár Vučić nem nevezte meg egyértelműen a leendő vásárlót, kijelentései egyértelműen a Mol szerepvállalására utalnak. Elmondása szerint a Mol a NIS-szel és a szerb állammal együtt dolgozott azon a beadványon, amelyet az OFAC-hoz nyújtottak be a működési engedély megszerzése érdekében. Egy másik nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Remélem, hogy az oroszok és a magyarok befejezik a dolgukat”, utalva a folyamat előrehaladottságára.
A NIS jelenlegi tulajdonosi szerkezete szerint az orosz Gazprom 11,3 százalékos, míg leányvállalata, a Gazprom Neft 44,9 százalékos részesedéssel rendelkezik. A szerb állam tulajdonrésze 29,87 százalék, a fennmaradó hányadon kisrészvényesek osztoznak.
Vučić hangsúlyozta, hogy a Mol esetleges belépése nem jelent veszélyt a vállalat jövőjére, és eloszlatta azokat a feltételezéseket, amelyek a finomító bezárásáról szóltak. Kiemelte, hogy Szerbia jelentős tulajdonos marad, és a jövőben további részvények vásárlásával az egyharmados küszöb fölé kívánja növelni részesedését, hogy erőteljesebb beleszólása legyen a vállalat irányításába.
A szerb elnök arra is rámutatott, hogy a finomító leállása súlyos gazdasági következményekkel járt: novemberben és decemberben is visszaesett az ipari termelés, ami érzékenyen érintette a szerb gazdaságot. Éppen ezért Belgrád számára kulcskérdés a NIS mielőbbi stabil működésének biztosítása, amihez a tulajdonosi rendezés és a nemzetközi jóváhagyások elengedhetetlenek.
