Az orosz energetikai óriást sújtó amerikai szankciók nyomán felgyorsult a Lukoil mintegy 22 milliárd dollárra becsült külföldi vagyonának értékesítése. Az olajmezőkből, finomítókból és benzinkutakból álló portfólió iránt több mint egy tucat nagyvállalat érdeklődik – köztük a MOL, az ExxonMobil, a Chevron, az abu-dzabi International Holding Company, valamint az amerikai Carlyle magántőke-alap.
AMERIKAI VÉTÓ EGY MÁR ALÁÍRT MEGÁLLAPODÁS UTÁN
A verseny egyik fordulópontja az volt, amikor az amerikai pénzügyminisztérium elutasította a Xtellus Partners amerikai befektetési bank vezette konzorcium ajánlatát. A döntés azért is különösen jelentős, mert a brit Reuters értesülései szerint a Lukoil és a Xtellus-csoport már alá is írta a részvényvásárlási megállapodást.
Az amerikai hatóságok arra hivatkoztak, hogy a csoport nem rendelkezik engedéllyel szankcionált értékpapírok felhasználására, ezért nem hagyták jóvá az ügyletet. A Xtellus ugyanakkor nem adta fel: magasabb szintű döntéshozóknál próbálják elérni az elutasítás visszavonását, illetve külön engedélyt kérnek az érintett eszközökhöz való hozzáférésre.
Korábban egy másik, a Lukoil által „ideális vevőnek” tartott jelölt, a Guvnor is kiesett a folyamatból, így a mezőny fokozatosan szűkül.
A MOL SZEREPE: PIACI MEGOLDÁS ÁLLAMI HELYETT
Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője korábban az InfoRádiónak elmondta: míg Romániában és Bulgáriában az állam gyorsan felügyelet alá vonta a Lukoil-eszközöket, Szerbiában ez nem történt meg. Nem találtak olyan állami szereplőt, amely át tudta volna venni az érdekeltségeket, ezért került előtérbe a MOL neve, mint lehetséges felvásárló.
Az elemző szerint a szerbiai csomag megszerzése nemcsak az ország kőolaj-ellátásához adna hozzáférést, hanem további regionális piacok felé is kaput nyithatna a vevő számára.
BULGÁRIA: GYORS ÁLLAMI BEAVATKOZÁS
Bulgáriában november elején a parlament gyorsított eljárásban fogadott el egy törvényt, amely különleges kormánybiztos irányítása alá helyezte a Lukoil Neftohin Burgasz működését és értékesítését. A 2026-os költségvetést is úgy módosították, hogy az állam a Bolgár Fejlesztési Bankon keresztül meg tudja vásárolni az eszközöket, 2 milliárd eurós állami garanciával.
KAZAHSZTÁN KIVÁR, DE ELŐVÉTELI JOGA VAN
A helyzetet tovább bonyolítja Kazahsztán szerepe. A Lukoil 13,5 százalékos részesedéssel bír a Karachaganak olajmezőben, 5 százalékkal a Tengiz mezőben, valamint 12,5 százalékos tulajdonrésze van a Kaszpi-tengeri Kőolajvezeték Konzorciumban (CPC).
Jerlan Akkenzsenov kazah energetikai miniszter közölte: az országnak elővételi joga van ezekre az eszközökre, de egyelőre nem döntöttek arról, élnek-e vele, és jelenleg nem folynak tárgyalások a megvásárlásukról.
AMERIKAI ÉRDEKEK ÉS POLITIKAI HÁTTÉR
A legértékesebb Lukoil-eszközök közé tartozik az iraki Nyugat-Kurna–2 olajmező, amely iránt az ExxonMobil érdeklődik. Elemzők szerint ez is azt mutatja, hogy az amerikai szankciók következményei gyakran amerikai vállalatok térnyerését segítik elő a globális energiaiparban.
A Politico értesülései szerint a Lukoil mindent megtesz a kedvező kimenetel érdekében: tanácsadónak kérte fel Bryan Lanzát, Donald Trump 2024-es elnöki kampányának vezető tanácsadóját. Lanza és cége, a Mercury Public Affairs kapcsolatban áll az amerikai kormánnyal, és szerepet játszott abban is, hogy a pénzügyminisztérium január 17-ig meghosszabbította az eszközértékesítés határidejét.
Címlapkép: capital.ro
