Fontos mérföldkőhöz érkezett a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza: október 21-én feszültség alá helyezték a felsővezetéket, ezzel megkezdődhetett a próbaüzem a Dunavarsány és Kunszentmiklós közötti szakaszon. A tesztelés során két Gigant mozdony futott végig a felújított pályán, jelezve, hogy a beruházás technikailag is új szintre lépett.
A fejleményekkel párhuzamosan Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója bejelentette: a Budapest–Belgrád vonalon a jövőben a magyar vasút legmagasabb minőséget képviselő szerelvényei, a Hungária EuroCity kocsik közlekednek majd. Mint írta, a menetrendváltástól sorcsere történik a nemzetközi forgalomban: a cseh és német útirányokon a cseh vasutak ComfortJet szerelvényei váltják a magyar kocsikat, míg a Hungária EC flotta a 150-es vonalon, Belgrád irányába áll szolgálatba.
A Világgazdaság beszámolója szerint az új szerelvények a bevetés előtt rövid ideig belföldi IC-ként is közlekednek majd, főként az adventi időszak megnövekedett utasforgalmának kiszolgálására. Ezt követően indulhatnak el a Budapest–Belgrád nemzetközi járatokon, új arculattal és korszerű szolgáltatásokkal.
Az 1. és 2. osztályú kocsikból, többcélú terekből és az Utasellátó által üzemeltetett étkezőkocsiból álló szerelvény európai színvonalú komfortot kínál. A fedélzeti vendéglátás Belgrádig viszi tovább a magyar vasúti gasztronómia hagyományait, frissen készült ételekkel és klasszikus kínálattal.
A Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése a magyar közlekedéspolitika egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása. A szerb oldalon a Belgrád–Újvidék szakaszon már óránként 200 kilométeres sebességgel közlekednek a személyvonatok, míg Magyarországon Szabadka irányába, Kelebiáig épül ki a villamosított, kétvágányú, nagy sebességű pálya.
A beruházás stratégiai célja a Pireuszból érkező kínai áruk gyors eljuttatása Közép-Európába. A TEN-T hálózat részeként a vasútvonal uniós szinten is kiemelt logisztikai folyosóvá válik. A tervek szerint a tehervonatok menetideje Budapest és Belgrád között a jelenlegi 8–9 óráról kevesebb mint 3,5 órára csökkenhet, jelentősen erősítve a Balkán és Közép-Európa közötti áruforgalmat.
Fotó: MÁV
