A szerb kormány szeptember 1-jén vezette be a magyar mintára kialakított árrésstopot, amely már közel három hónapja van érvényben. A Világgazdaság beszámolója szerint az intézkedés – amely jövő márciusig marad hatályban – bizonyos termékcsoportoknál érezhető árcsökkenést hozott, ugyanakkor több problémát is felszínre hozott.
A kormány 23 alapvető fogyasztási termékcsoportnál maximálta 20 százalékban a kiskereskedelmi árrést, ami a korábbi 40–45 százalékos gyakorlatnál jóval alacsonyabb. A hatás rövid távon mérhető: szeptemberben 147 termék ára csökkent, az éves infláció pedig 2,9-ről 2,8 százalékra mérséklődött októberre. Különösen az élelmiszereknél volt látványos a lassulás: a drágulás üteme 7,8 százalékról 1,7 százalékra esett vissza.
A termelők és beszállítók ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy a nagy áruházláncok a korlátozott árrés miatt most növekvő nyomást gyakorolnak rájuk, további árcsökkentéseket, kedvezményeket és hozzájárulásokat követelve. Jagoda Lazarević kül- és belkereskedelmi miniszter szerint ez tisztességtelen kereskedelmi magatartásnak minősül, és a tárca vizsgálja a szükséges további lépéseket, akár ellenőrzéseket is.
„Fontos a párbeszéd, fontos, hogy bővítsük az együttműködést ezekkel a vállalatokkal. A nyomásgyakorlás folytatódik, a beszállítók ezt jelezték. Szeretnénk mindenkit bevonni a törvény kidolgozásába, hogy később annak gyakorlati alkalmazása minél sikeresebb legyen. Számunkra nagyon fontosak a tapasztalatok, hogy meg tudjuk tervezni a következő lépéseinket, beleértve az esetleges ellenőrzéseket is” – nyilatkozta a felelős miniszter.
A miniszter ugyanakkor úgy véli, hogy a kormányhatározat összességében elérte a célját: fékeli az árakat, és lassítja az inflációt. A következő hónapok tapasztalatai alapján dönthetnek újabb intézkedésekről.
Fotó: poslodavci.rs
