A Balkán több országa – Bulgária, Románia és Szerbia – lázas sietséggel próbál menekülőutat találni az amerikai szankciók következményei elől, amelyek november 21-én lépnek életbe, és az orosz Lukoil működését béníthatják meg. A térség vezetői attól tartanak, hogy az intézkedések üzemanyaghiányt, áremelkedést és tömeges elbocsátásokat idézhetnek elő, ezért egymást érik a rendkívüli döntések és gyors törvénymódosítások.
Bulgáriában már november elején pánikszerű gyorsasággal fogadtak el egy olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi a burgaszi Lukoil-finomító állami ellenőrzés alá vonását és azonnali értékesítését egy új tulajdonosnak. Bojko Boriszov, a GERB vezetője közölte, hogy már meg is találták a vevőt, és állítása szerint a „partnerekkel” előzetesen egyeztettek. A bolgár parlament energiaügyi bizottsága fél perc alatt szavazta meg a módosítást, ami nagy felháborodást váltott ki az ellenzékből és a sajtóból. A finomító sorsa kulcskérdés: Bulgária üzemanyag-ellátásának több mint kétharmada innen származik, így bármilyen fennakadás súlyosan érintené az országot.
Oroszország szófiai nagykövete élesen bírálta a lépést, amely szerinte veszélyes precedenst teremt, és a kisajátítással határos. A bolgár kormány ezzel párhuzamosan korlátozta a dízel és a repülőgép-üzemanyag exportját, tartva az ellátási zavaroktól. Bár az ország már korábban megpróbált leválni az orosz nyersolajról, továbbra is nagymértékben függ a Lukoil infrastruktúrájától.
Romániában hasonló a helyzet: Bukarest igyekszik állami kézbe venni a Lukoil helyi finomítóját, a Petrotel Ploiestit, hogy elkerülje az ellátási problémákat. A finomító 320 benzinkutat lát el, sőt kitermelési jogokkal is rendelkezik a Fekete-tengeren, így stratégiai jelentőségű vállalatról van szó. A román energiaügyi miniszter szerint az átállás célja egyszerre a szankcióknak való megfelelés és több ezer munkahely megvédése.
Szerbiában az elmúlt napok kritikussá váló energiapiaci helyzete után rendkívüli kormányülést tartottak a Szerb Palotában, amelyre a közvállalatok vezetőit is meghívták. A megbeszélésen Aleksandar Vučić államfő is részt vett. A tanácskozás középpontjában a NIS helyzete állt, miután Washington nem hosszabbította meg a vállalat működési engedélyét, és az orosz tulajdon teljes kivonását követeli. Vučić szerint Szerbia mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje a vagyonelkobzás vagy vagyonlefoglalás lehetőségét. További egyeztetések zajlanak az orosz tulajdonosokkal, és a szerb fél – ha szükséges – magasabb árat is hajlandó ajánlani az irányítási részesedés rendezésére.
Az államfő közölte, hogy az elmúlt hónapok során az amerikai partnerekkel folytatott tárgyalásoknak köszönhetően már sikerült halasztást elérni, ugyanakkor a döntést a jövő hétig meg kell hozni. Szerbia jelentős stratégiai üzemanyag- és élelmiszertartalékot halmozott fel, és szükség esetén a hadsereg dízelkészleteivel is segítenék a civil ellátást, de Vučić figyelmeztetett: a készletek felélése újabb egyensúlytalanságokat idézne elő.
Siniša Mali pénzügyminiszter szerint az ország az utolsó pillanatban van, a NIS körül kialakult helyzet pedig egyszerre veszélyezteti a gazdasági növekedést, a hitelminősítést és a jövőbeli beruházásokat. Szerinte Oroszország 17 éves jelenléte ellenére sem mutat elég nyitottságot a közös megoldáskeresésre, így Szerbiának saját érdekeit kell előtérbe helyeznie.
Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter rendkívül éles hangvételben beszélt, és úgy fogalmazott: ilyen körülmények között gyakorlatilag lehetetlen felelős döntéseket hozni. Azt kérte, hogy a kormány naponta üljön össze a válság kezelésére, és jelezte, hogy kész benyújtani lemondását, mivel nem lát reális kiutat a jelenlegi helyzetből.
Az életbe lépő amerikai szankciók így egyszerre helyezik nyomás alá a bolgár, román és szerb energetikai rendszereket, miközben új politikai és gazdasági kényszerpályát jelentenek az egész régió számára.
A térségben egyetlen ország mentesül a keményebb amerikai intézkedések alól: Magyarország. Több elemző szerint ez Orbán Viktor és Donald Trump szoros kapcsolatának tudható be, amely a mostani geopolitikai feszültségek közepette különösen felértékelődött.
Fotó: REUTERS
