Milánói ügyészek súlyos bűncselekmények gyanújával indítottak nyomozást olyan olasz állampolgárok ellen, akik a gyanú szerint fizettek a boszniai szerb hadsereg tagjainak, hogy részt vehessenek a szarajevói ostrom idején elkövetett orvlövész-támadásokban. A modern történelem leghosszabb ostroma 1992 és 1996 között több mint tízezer civil életét követelte, és a mesterlövészek tevékenysége volt az egyik legrettegettebb eleme a város elleni támadásoknak.
A The Guardian beszámolója szerint 1993–94-ben olasz és más külföldi csoportok – úgynevezett „orvlövész turisták” – jelentős összegeket fizettek Radovan Karadžić boszniai szerb vezető embereinek, hogy hétvégente a Szarajevót körülvevő dombokra szállítsák őket. A vád szerint ezek az emberek „szórakozásból”, videojátékszerű élményként lőttek a város civil lakosságára, olykor még gyermekekre is, külön felárért. Karadžićot 2016-ban népirtás és más emberiesség elleni bűnök miatt ítélték el.
A mostani nyomozás Ezio Gavazzeni milánói író panaszára indult, aki évek óta gyűjt bizonyítékokat a feltételezett „ember-szafarikról”. Munkáját egy jelentés is erősítette, amelyet Benjamina Karić, Szarajevó korábbi polgármestere küldött az olasz ügyészeknek. Gavazzeni elmondta, hogy a botrányra a Miran Zupanič szlovén rendező 2022-es dokumentumfilmje, a Sarajevo Safari hívta fel ismét a figyelmét. A filmben egy egykori szerb katona és egy vállalkozó állítja, hogy nyugati csoportokat vittek a dombokra, akik civil lakosokra lőttek – ezt a szerb veteránok tagadják.
A gyanú szerint a tehetős olasz résztvevők Triesztben találkoztak, majd Belgrádba utaztak, ahol boszniai szerb katonák kísérték őket a kilövési pontokra. Gavazzeni szerint nem politikai vagy vallási okok vezérelték őket: „Gazdag emberek voltak, akik szórakozásból mentek oda. Ez a gonosz iránti közöny.”
A szarajevói ostrom a boszniai háború egyik legtragikusabb fejezete volt. A városban hosszú éveken át nem volt áram, fűtés vagy elegendő élelem; minden utcára lépés életveszélyt jelentett a folyamatos tüzérségi és mesterlövész-támadások miatt. A konfliktusban összesen közel 100 ezer ember vesztette életét vagy tűnt el.
A milánói ügyészség célja most az, hogy azonosítsák és felelősségre vonják azokat az olasz állampolgárokat, akik részt vehettek ezekben a háborús bűncselekménynek minősülő cselekményekben.
