Brüsszelben fordulat körvonalazódik az uniós bővítési politikában: miközben Ukrajna csatlakozása egyre több vitát és aggodalmat kelt, az Európai Bizottság figyelme most a Nyugat-Balkán felé fordult. A legfrissebb országjelentés szerint a térség országai közül Montenegró haladt a legtöbbet előre, és minden esélye megvan arra, hogy az Európai Unió következő tagállama legyen.
A 600 ezres kis mediterrán ország 2012 óta tárgyal a csatlakozásról, és mára mind a 33 tárgyalási fejezetet megnyitotta, közülük hetet ideiglenesen le is zárt. Az Európai Bizottság bővítési biztosa, Marta Kos a 2025-ös bővítési csomag ismertetésekor úgy fogalmazott:
„Montenegró a legelőrehaladottabb és legfelkészültebb ország jelenleg az EU-csatlakozási folyamatban.”
Kos szerint a montenegrói kormány elkötelezett a reformok mellett, különösen a jogállamiság, a demokratikus intézmények és az alapvető szabadságjogok megerősítése terén. Ugyanakkor figyelmeztetett is: Brüsszel nem fog engedményeket tenni ezekben a kulcsfontosságú területekben.
A Nyugat-Balkán országai közül több még belpolitikai válságokkal küzd – Szerbia a Koszovó-kérdés miatt, Bosznia-Hercegovina a szerb entitás feszültségeivel, míg Észak-Macedónia és Bulgária között még mindig viták zajlanak. Ebben a környezetben Montenegró és Albánia tűnnek a legstabilabb jelölteknek, de Montenegró áll a rajtvonalnál legelöl.
A brüsszeli értékelés szerint 2026 döntő év lehet: ha Podgorica addig sikeresen lezárja a jogállamisági, versenypolitikai és belső piaci fejezeteket, valamint ha az EU-ban nem nő tovább a bővítési fáradtság, akkor Montenegró még ebben az évtizedben az EU 28. tagja lehet.
A Bizottságban ugyan felmerült, hogy Albániával együtt csatlakozhatna, de szakértők szerint Montenegró kis mérete, stabil intézményrendszere és geopolitikai súlya miatt akár egyedül is beléphet az Unióba. Ez a lépés – vélik Brüsszelben – új lendületet adhatna a bővítési folyamatnak, és helyreállíthatná a Nyugat-Balkán országainak bizalmát az európai integrációban.
