Belgrádban kedden tartották meg az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) Tanácsa tagjelöltjeinek közmeghallgatását a parlament Kulturális és Tájékoztatási Bizottsága előtt. A meghallgatáson tizennyolc jelölt ismertette programját, többen a független, átlátható médiaszabályozás fontosságát hangsúlyozták.
A folyamatot azonban beárnyékolta az, hogy a bizottság egy nappal korábbi ülésén – egy panasz alapján – nem támogatta Bodzsoni István jelölését, akit a Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Nemzeti Tanácsok Koordinációja is a REM Tanácsába javasolt. A 24 nemzeti tanácsból 15 Bodzsoni mellett szavazott, mégis más jelöltek, az albán Ameti és a bosnyák Fijuljanin kapták meg a hivatalos támogatást.
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a döntést „megbotránkoztatónak” nevezte, és elmondta, hogy a módosítást az EBESZ szerbiai missziója, valamint egyes, külföldről finanszírozott civil szervezetek és az EU küldöttsége kezdeményezte. Mint fogalmazott, szégyenteljes, hogy a nemzeti tanácsok ilyen módon kerültek egymással szembe, és hogy a többségi akaratot figyelmen kívül hagyták.
A kérdésre reagálva Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke a Szabadkai Magyar Rádióban kedden elmondta:
„A kilenc REM-tag közül nyolcnak a megválasztása szabályosan történt, a kilencedik, a nemzeti tanácsok által javasolt tag esetében viszont olyan abszurd helyzet állt elő, amelyet a nemzetközi nyomás és a politikai beavatkozás idézett elő. A nemzeti tanácsok kétszer is elsöprő többséggel Bodzsoni Istvánt javasolták, ennek ellenére most két másik jelölt közül kellene választani.”
A VMSZ elnöke bejelentette, hogy pártja a parlamentben arra fogja kérni a kormánykoalíció tagjait – a Szerb Haladó Pártot és a Szerbiai Szocialista Pártot –, hogy ne szavazzák meg sem az albán, sem a bosnyák jelöltet, és a lehető leghamarabb ismételjék meg az eljárást.
„A nemzeti tanácsok egyértelmű akarata az, hogy Bodzsoni István legyen a REM tagja, és meg vagyok győződve arról, hogy a következő hetekben ez így is lesz” – tette hozzá Pásztor.
A VMSZ szerint a történtek nem csupán a magyar közösséget érintik, hanem a nemzeti tanácsok autonómiájának súlyos megsértését is jelentik, amelyre mielőbb rendezett, jogszerű megoldást kell találni.
Archív fotó: PannonRTV
