Nagybecskerek egyik legértékesebb építészeti és kulturális öröksége, a Pupin-ház (Pupinova palata) hamarosan új életre kel. város szívében álló történelmi épületet teljes körűen felújítják és új funkcióval ruházzák fel: itt kap majd helyet a Közép-Bánáti Ifjúsági Központ – írja a Dnevnik.
A kivitelezést az Asing (Belgrád) és a Crna Trava Gradnja (Crna Trava) vállalat végzi, miután elnyerték a Nagybecskerek Városi Közigazgatása által kiírt közbeszerzést. A projekt értéke 61,3 millió dinár, áfával együtt. Az új központ célja, hogy ingyenes ifjúsági programoknak, civil szervezeteknek és közösségi kezdeményezéseknek biztosítson modern teret.
A projekt előkészítése már 2023 őszén megkezdődött, amikor Simo Salapura polgármester együttműködési megállapodást írt alá az Omladinski savez udruženja OPENS szervezettel. Ennek eredményeként a szerb Turisztikai és Ifjúsági Minisztérium 54 millió dinár támogatást ítélt meg a fejlesztésre, a kivitelezés határidejét pedig 12 hónapban határozta meg.
A Mihajlo Pupinhoz kötődő ház története egészen a 19. század végéig nyúlik vissza: a feltételezések szerint 1886-ban épült, és 1922-től 1949-ig a világhírű tudós tulajdonában állt. Bár Pupin soha nem lakott benne, rokonai, az Olćan család élt az épületben. Az 1960-as évektől az Ifjúsági Szövetkezet működött a falai között.
A műemléki védettség alatt álló, hosszú utcafrontú épület homlokzata szinte teljesen megőrizte eredeti arculatát, a jövőbeni rekonstrukció során pedig a régi, háromszárnyú fa kaput is az eredeti stílusban állítják helyre.
Mihajlo Idvorski Pupin (1858–1935) szerb származású fizikus, feltaláló, egyetemi tanár és humanista, aki az Egyesült Államokban vált világhírűvé. Idvorban, magyar nevén Torontáludvaron született, és rendkívüli szorgalma révén a Columbia Egyetemen szerzett diplomát, majd később tanított is ott. Legismertebb találmánya a Pupin-tekercs, amely forradalmasította a távolsági telefonálást az elektromos jelek csillapításának csökkentésével, és amelyet a világ számos országában, így Magyarországon is alkalmaztak. Pupin több mint harminc szabadalom és hetven tudományos publikáció szerzője, tagja és vezetője volt több amerikai tudományos szervezetnek, 1924-ben pedig Pulitzer-díjat kapott From Immigrant to Inventor című önéletrajzáért. Élete során nemcsak tudósként, hanem hazafi és mecénásként is jelentős szerepet játszott: támogatta szülőföldjét, és aktívan kiállt a délszláv népek érdekei mellett az első világháború utáni béketárgyalásokon.
