Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott állami megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Kossuth téren mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta: Magyarország a béke oldalán áll, és nem fog belesodródni az orosz–ukrán háborúba. „Nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért” – jelentette ki.
A BÉKEMENET ÉS A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS
A kormányfő a térre érkező Békemenetet „Európa legfontosabb politikai mozgalmának” nevezte, amely szerinte képes volt megvédeni Magyarországot „a liberális korszellem és a brüsszeli elnyomók” ellenében. Úgy fogalmazott: „ez már az űrből is látszik”, utalva a tömeg nagyságára. Orbán kiemelte, hogy a résztvevők tizenhat éve tartják kormányon „Európa egyetlen keresztény, konzervatív és nemzeti kormányát”, és megőrizték Magyarországot „Európa egyetlen migránsmentes országaként”.
’56 ÖRÖKSÉGE
A miniszterelnök beszédében többször visszautalt 1956-ra, amelyet „az emberi méltóság ünnepének” nevezett. Hangsúlyozta: „a forradalom szelleme nem a harcban, hanem a magyarok önbecsülésében él tovább”. Orbán szerint a magyarok nélkül „sohasem bukott volna meg a kommunizmus”, hiszen ’56 nélkül nem lett volna prágai ’68, lengyel Szolidaritás vagy a berlini fal leomlása.
BRÜSSZEL ÉS A HÁBORÚ
Orbán Viktor élesen bírálta az Európai Uniót, amely szerinte háborúba megy, és „nyakig benne van” az orosz–ukrán konfliktusban. Úgy fogalmazott: „Hajlandóak elküldeni másokat meghalni. Készen állnak, hogy még több fegyvert, még több pénzt küldjenek Ukrajnába.” A kormányfő szerint, ha Donald Trump lett volna az amerikai elnök, „a háború ki sem tört volna”.
MAGYARORSZÁG BÉKEPOLITIKÁJA
Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország a béke oldalán áll, és nem kíván katonai vagy gazdasági szövetségbe lépni Ukrajnával. „Mi vagyunk az egyetlen ország Európában, ahol a békét nyélbe lehet ütni, tető alá lehet hozni, és mi készen állunk rá” – mondta. Kijelentette: bár az ukránok „csúnyán bánnak a kárpátaljai magyarokkal”, Magyarország mégis segíti őket a békekötésben, mert „ezt követeli a keresztény erkölcs és a józan ész”.
GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEK
A miniszterelnök szerint a háború súlyosan rontja Európa gazdasági helyzetét: „185 milliárd eurót öltek bele ebbe a reménytelen háborúba”, miközben az európai emberek pénze „számolatlanul ömlik Ukrajnába”. Orbán úgy vélte, Brüsszel kifogyott a pénzből, ezért adóemelést és a rezsicsökkentés felszámolását tervezi.
ZÁRSZÓ
Orbán Viktor beszédét a következő szavakkal zárta: „Aki nemet mond a háborúra, az velünk van. Aki magyar, az békét akar. Aki magyar, az élni akar. Nem adjuk a pénzünket, nem adjuk át a fegyvereinket, nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért.”
