A szerda hajnalban elhunyt, topolyai születésű Mezey György neve örökre összeforrt a magyar labdarúgás egyik legemlékezetesebb, ugyanakkor legfájóbb korszakával: ő volt az utolsó szövetségi kapitány, aki kivezette a magyar válogatottat egy világbajnokságra.
Mezey György 1941. szeptember 7-én a ma már Szerbia területén lévő, de abban az időszakban (1941–1944) épp újra Magyarországhoz tartozott Topolyán látta meg a napvilágot, labdarúgó-pályafutását viszont már Budapesten, a Rákosligeti AC-ben kezdte meg 1954-ben, majd Testnevelési Főiskola sportklubjában, a TFSE-ben folytatta. Volt a Keszthelyi Haladás, a Budafoki MTE és az MTK futballistája is, majd 1971-ben a Budapest Spartacus színeiből vonult vissza.
átékosként nem ért el jelentős eredményeket, de már 1965-ben edzősködni kezdett, és hamar megmutatkozott kivételes szakmai érzéke. Pályafutása során olyan mesterektől tanulhatott, mint Hidegkuti Nándor és Kovács Ferenc. 1971-től a BVSC korosztályos csapatait irányította, ahol felfedezettjei között volt a későbbi válogatott sztár, Törőcsik András is.
Az MTK-nál 1977-ben lett élvonalbeli vezetőedző, és már első idényében bronzérmet szerzett fiatal csapatával. Mészöly Kálmán később pályaedzőként hívta maga mellé a válogatotthoz, majd Mezey 1982-ben az olimpiai válogatottat is irányíthatta.
1983-ban a leköszönő Mészöly Kálmánt váltotta a felnőttválogatott szövetségi kapitányaként. A magyar labdarúgás ekkor még rendszeres résztvevője volt a világeseményeknek: 1978-ban Baróti Lajos, 1982-ben Mészöly Kálmán, 1986-ban pedig már Mezey György irányította a nemzeti együttest.
A topolyai születésű szakember modern szemléletet és újszerű taktikát hozott a válogatottba, amellyel meglepte egész Európát. Feladata világos volt: kijuttatni Magyarországot a világbajnokságra – és ez végül sikerült is, az 1986-os mexikói tornára.
A vb-selejtezőkön a magyar válogatott Ausztria, Hollandia és Ciprus ellen küzdött a csoportgyőzelemért – amely egyedül jelentett automatikus részvételt. Mezey együttese remekül kezdett: Ausztriát 3–1-re verte a Népstadionban, majd idegenben is legyőzte Hollandiát és Ciprust. A rotterdami diadal különösen nagy fegyvertény volt, hiszen a holland válogatottban olyan nevek szerepeltek, mint Marco van Basten, Ruud Gullit, Erwin Koeman vagy Frank Rijkaard.
A selejtezősorozat végül diadalmenetnek bizonyult: Magyarország Ciprust 2–0-ra, Ausztriát pedig 3–0-ra múlta felül Bécsben, és már az utolsó forduló előtt biztossá vált a kijutás a mexikói világbajnokságra.
1986 nyarán a magyar válogatott kilencedik alkalommal léphetett pályára a világbajnokságon – ám a tornát máig sokan fájó emlékként őrzik. A Szovjetunió elleni 6–0-s vereség Irapuatóban megrendítette az országot, s bár Kanada ellen sikerült 2–0-ra győzni, a későbbi bronzérmes Franciaország ellen elszenvedett 3–0-s vereség a csoportkör végállomását jelentette.
A kudarc után Mezey György távozott a válogatott éléről, ám szakmai öröksége, munkabírása és futball iránti elhivatottsága azóta is elismerést vált ki a sportág hívei között.
Mezey György volt az utolsó magyar szövetségi kapitány, aki világbajnokságra vezette a nemzeti együttest – és ezzel örökre beírta nevét a magyar futball történetébe.