Meghökkentő kijelentéseket tett az Európai Parlament kulturális bizottságának ülésén Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke és EP-delegációjának vezetője. A politikus ugyanis nem a kárpátaljai magyarok anyanyelvi jogainak helyreállítását sürgette, hanem azt fejtegette, hogyan lehetne javítani a nem ukrán anyanyelvű diákok ukrán nyelvtudását. A kárpátaljai magyarokat meg sem nevezve arról beszélt, hogy a kisebbségek csak így válhatnak a társadalom teljes jogú tagjaivá.
Az üzenet egyértelmű: ne a magyar nyelv megőrzése legyen a cél, hanem az ukrán nyelv erőltetése.
Tarr kijelentéseire Vicsek Annamária, a VMSZ alelnöke és a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője is reagált egy videóban:
A másik tiszás EP-képviselő, Kollár Kinga még tovább ment: szerinte az erdélyi magyaroknak jobban kellene tudniuk románul, mert anyanyelvük megőrzése inkább hátrányt jelent számukra. Ezt egy kommentben így részletezte:
„Az utolsó erdélyi látogatásomkor pont erről mesélt a házigazda: a sok egyéb fajta hátrányos diszkrimináció mellett az is gátolja a fiatalokat jó állások vagy sikeres vállalkozások építésében, hogy nem beszélnek elég jól románul. A magyar nyelv anyanyelvként való megőrzése nem okozhat hátrányt az életben!” – írta.
Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője felháborodottan reagált a kijelentésekre. Emlékeztetett: amit Tarr „nem ukrán anyanyelvűnek” nevez, az valójában a kárpátaljai magyarság. Nekik nem az a legnagyobb gondjuk, hogy nem tudnak ukránul, hanem hogy egyre kevesebb joguk van magyarul tanulni és boldogulni.
Miközben az Európai Bizottság gyorsítópályára teszi Ukrajna csatlakozási tárgyalásait, még csak szóba sem kerülnek a kisebbségi jogok. A bővítési biztos szerint minden rendben van, pedig a valóság ennek az ellenkezője.
Úgy tűnik, a Tisza Párt most nyíltan viszi tovább a magyarellenes politikai stafétát, amelyet korábban az MSZP és a Momentum emelgetett. Tarr Zoltánék szerint a kárpátaljai és az erdélyi magyaroknak nem a magyarságukat kell megőrizniük, hanem alkalmazkodniuk – ukránul és románul.
