A szerb kormány a múlt héten négy új hitelszerződés beterjesztését javasolta a parlamentnek, összesen mintegy 410 millió euró értékben.
A források az Európai Beruházási Banktól (EIB), a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, a Német Fejlesztési Banktól (KfW) és a Francia Fejlesztési Ügynökségtől érkeznek – írja a Danas.
Vasútfejlesztés: Megduplázódó költségek
A legnagyobb tétel az EIB-től felvett 100 millió eurós kölcsön, amely a Niš–Dimitrovgrad vasútvonal modernizálását szolgálja. A projekt azonban lényegesen drágább lett: az eredetileg 2017-ben becsült 268 millió eurós költség mára 502 millióra emelkedett. A finanszírozás összetett: 234 millió eurót ad az EIB, 162 milliót a szerb költségvetés, míg 106 millió eurót a Nyugat-Balkáni Beruházási Keret (WBIF) biztosít. Szerbia már 2018-ban lehívott 134 millió eurót az EIB-től, a mostani hitel ennek kiegészítése.
Digitalizáció és energetika
A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) 27,2 millió eurós hitelt nyújt a Poreska uprava, vagyis az adóhatóság modernizálására, amely évek óta munkaerőhiánnyal küzd. A cél a folyamatok automatizálása és az ügyintézők tehermentesítése.
A KfW 135 millió eurót hitelez az energetikai szektor reformjára és környezetvédelmi projektekre. Emellett a Francia Fejlesztési Ügynökség két kölcsönt is biztosít: 12 millió eurót a Pančevo 1 alállomás rekonstrukciójára és digitalizálására (állami garanciával), valamint újabb 135 millió eurót a „zöld növekedés” politikájának megvalósítására – ez utóbbi a második, azonos összegű hiteltranzs a program keretében.
Szakértői aggodalmak
Božo Drašković közgazdász szerint önmagában az infrastruktúra-fejlesztésre felvett hitel nem kifogásolható, a problémát inkább a megvalósítási költségek és a pénz felhasználásának átláthatósága jelentik. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia gyakran drágábban fejezi be a projekteket, mint ahogy azt eredetileg tervezték – példaként a Morava-korridort említette, amely a kezdeti 700–800 millió eurós becslés helyett végül másfél milliárdba került.
Drašković kiemelte: amikor az ország Kínától, arab országoktól vagy nemzetközi kötvénypiacról vesz fel hitelt, a hitelezők nem vizsgálják a források felhasználását, csak a megtérülést. Az európai fejlesztési bankok és alapok esetében azonban szigorúbb ellenőrzés működik, ami mérsékli a korrupció lehetőségét.
Az újabb, 410 millió eurós hitelfelvétel elsősorban vasúti, energetikai és közigazgatási fejlesztések finanszírozását szolgálja, de a projektek költségemelkedése és a múltbeli tapasztalatok komoly kérdéseket vetnek fel a közpénzek hatékony felhasználásáról. Szakértők szerint a nemzetközi fejlesztési bankok szigorúbb kontrollja csökkenti a visszaélések kockázatát, ám a projektek tényleges költségszintje továbbra is kiemelt figyelmet érdemel.
Forrás: VajdaságMA
