Szerda délután Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke és Ótott Róbert, a tartományi kormány alelnöke újabb fejlesztést jelentett be: a Vajdaság Autonóm Tartomány Kormánya 23,3 millió dinárt különített el a felsőhegyi egészségház teljes felújítására és energetikai korszerűsítésére. Az épületet június 1-jén be kellett zárni, mivel leromlott állapota közvetlen veszélyt jelentett a dolgozókra és a páciensekre. A beruházásnak köszönhetően a helyiek a jövőben korszerűen felszerelt, biztonságos egészségházban vehetik igénybe az orvosi ellátást.
Ez a hír önmagában is fontos és örömteli. Mégis, nem mindenki erre helyezte a hangsúlyt. Volt olyan, magát „egyetlen független vajdasági magyar médiumként” meghatározó sajtóorgánum, amely egyetlen szót sem szentelt annak, miért fontos ez a fejlesztés, miért kellene ennek örülni, vagy milyen pozitív hozadéka lesz. Ehelyett inkább áskálódott, spekulált, és láthatóan képtelen bármilyen eredményt elfogadni, elismerni vagy értékelni.
Nem szabad elfelejteni: a döntés előzménye az volt, hogy az egészségház állapota már nem tette lehetővé a biztonságos működést, ezért be kellett zárni. Valakinek lépnie kellett, hogy a helyiek ne maradjanak hosszú időre alapvető egészségügyi ellátás nélkül. A tartományi kormány döntése nem magától született meg – mögötte a vajdasági magyar közösség érdekeit következetesen képviselő Vajdasági Magyar Szövetség munkája áll.
A kérdés jogos: ha nem lenne ilyen erős magyar érdekképviselet, ki tudta volna elintézni, hogy a felsőhegyi egészségház felújítása bekerüljön a tartományi fejlesztési programba? A válasz valószínűleg az, hogy senki – és ebben az esetben a felsőhegyieknek még hosszú ideig várniuk kellett volna egy biztonságos, korszerű egészségügyi intézményre.
Ez a beruházás egyértelmű példája annak, milyen kézzelfogható eredménye van annak, ha a közösség ügyei olyanok kezében vannak, akiknek valóban van befolyásuk a döntéshozatalban, és akik a helyiek érdekében képesek forrásokat szerezni.
Archív fotó: Gergely Árpád
