Szerbia intézkedett arról, hogy hazaszállítja a külföldi pénzintézetekben – többek között Svájcban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban – tárolt aranytartalékát, amelynek értékét mintegy 6 milliárd dollárra becsülik. A döntéssel az ország Kelet-Európa első olyan állama lesz, amely teljes egészében felhagy aranytartalékai külföldi tárolásával – számolt be róla az orosz Pravda.
A Szerb Nemzeti Bank már 2021-ben megkezdte a hazatelepítési folyamatot, válaszul a fokozódó globális geopolitikai és gazdasági instabilitásra. A döntés célja az ország gazdasági szuverenitásának megerősítése, valamint a nyugati pénzügyi központoktól való függés csökkentése.
A Pravda szerint a folyamatot különösen felgyorsította az orosz devizatartalékok 2022-es nyugati befagyasztása, amely mintegy 300 milliárd dollár értékű vagyont érintett. Ez a precedens más államokat is aggodalommal töltött el, köztük Szerbiát is, amely a külső pénzügyi befolyás minimalizálására törekszik.
A döntés illeszkedik a világszerte megfigyelhető „dollármentesítési” törekvésekhez is. Egyre több ország fordul az aranyhoz, mint stabil, a valutakibocsátóktól független eszközhöz. A belföldön tárolt tartalékok válsághelyzet esetén gyorsabban mozgósíthatók, ezáltal növelve a gazdaság rugalmasságát és stabilitását.
A cikk ugyanakkor nem tér ki arra, milyen következményekkel járhat ez a tendencia a nyugati bankok és a nemzetközi pénzügyi rendszer számára, illetve hogy más országok követhetik-e Szerbia példáját.
