Egy Kr. e. 4. századi hellenisztikus kori nemesi lakóhely maradványaira bukkantak Észak-Macedóniában – számolt be a Magyar Nemzet a Kumanovói Múzeum ásatásairól. A feltárások Mlado Nagoričane falu közelében, a Gradishte nevű régészeti lelőhelyen zajlottak, ahol egy dombtetőn elhelyezkedő, kiemelkedően gazdag épületkomplexumot azonosítottak.
A szakemberek szerint az akropolisz jellegű magaslaton álló rezidencia egy befolyásos helyi nemes tulajdona lehetett. Az épület központi udvar köré épült, oszlopcsarnokkal övezve, falait festett vakolat díszítette – mindez a korszakban rendkívül fejlett és reprezentatív építészeti megoldásnak számított.
A régészek teljes épségben fennmaradt ión oszlopfőket és oszlopalapokat tártak fel, amelyek a hellenisztikus világ eddig ismert legészakibb példái. A rezidenciában vízellátással ellátott fürdőhelyiséget is találtak, amely fejlett infrastruktúrára és vízgazdálkodási tudásra utal.
Különösen figyelemre méltó a számos előkerült importált kerámia, köztük thásziai amforák, nyugati típusú díszedények és illatszertartók (unguentaria). A leletek a Kr. e. 4–3. századból származnak, és távoli kapcsolatrendszert feltételeznek.
Az egyik legizgalmasabb felfedezés egy helyben készült edénytöredék, amelyen vulgárgörög graffito olvasható („Ψωλή κύ…”), az egyik legészakibb ismert példája az ilyen típusú feliratoknak az ókori görög világban.
A feltárt rétegek tanúsága szerint a domb korábban is lakott volt, a mostani rezidencia alatt korábbi, szintén elit célú kőépítmény maradványait azonosították. Korábbi kutatások során itt egy belső erődítményfalat és egy sziklába vájt szentélyt is feltártak, amelyet a kutatók a korinthoszi Rachi szentélyhez hasonlítanak.
A 2025-ös ásatásokat Dejan Gjorgjievski, a Kumanovói Múzeum projektvezetője irányította. A Magyar Nemzet szerint a mostani feltárás megerősíti, hogy a hellenisztikus világ építészeti és kulturális hatása messzire eljutott a Balkán északi területein is, új fényt vetve a térség ókori történelmére.
