Horvátországban az elhízás már nem csupán egy csendes probléma, hanem súlyos népegészségügyi válság – jelentette ki Irena Hrstic egészségügyi miniszter. Az Eurostat friss adatai szerint a felnőtt horvát lakosság 65 százaléka túlsúlyos, ezzel az ország – Máltával holtversenyben – az első helyen áll az Európai Unióban. A gyermekek körében sem jobb a helyzet: három 8–9 évesből egy már túlsúlyos vagy elhízott.
A miniszter kiemelte: Horvátországban körülbelül 1,2 millió felnőtt küzd súlyfelesleggel, közülük 38 százalék túlsúlyos, míg 27 százalék elhízott. A probléma túlmutat az esztétikai kérdéseken – súlyos egészségügyi kockázatot jelent. Az elhízás számos krónikus betegséghez vezethet, például szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, mozgásszervi problémákhoz, 2-es típusú cukorbetegséghez, daganatos betegségekhez, valamint idő előtti halálozáshoz.
A testi tüneteken túl pszichés következmények is jelentkeznek, mint az elszigeteltség, a szégyenérzet és a megbélyegzés. A miniszter szerint félmillió cukorbeteg él az országban, és a halálozások 45 százaléka szív- és érrendszeri eredetű.
A megelőző egészségügyi vizsgálatok alapján a lakosság több mint 30 százaléka szenved legalább három fő kockázati tényezőtől: elhízástól, magas vérnyomástól és magas vérzsírszinttől. Bár a megoldás nem lehet azonnali, a kormány hosszú távú stratégiát dolgozott ki: a 2024–2027-es időszakra szóló elhízás-megelőzési cselekvési terv célja, hogy az élet minden szakaszában – a születéstől az időskorig – hatékony intézkedéseket vezessenek be.
Az akcióterv hét pillérre épül: a fizikai aktivitás ösztönzése, egészséges táplálkozás elősegítése, oktatás, támogatás és kezelés, helyzetfelmérés, egészségbarát környezet kialakítása és az intézkedések összehangolása.
A miniszter szerint csak átfogó, közösségi szintű fellépéssel és kitartó munkával lehet megállítani az elhízás terjedését és csökkenteni a nem fertőző betegségek okozta terheket az egészségügyi rendszeren.
