Nyolcvan éve, 1945. augusztus 6-án hajnalban az Enola Gay nevű amerikai bombázó ledobta a Little Boy nevű atombombát Hirosimára. A pusztítás mértéke és a támadás következményei mind a mai napig a történelem legsötétebb fejezetei közé tartoznak. 80 évvel később is megemlékezik Hirosima városa erre a szörnyű történésre.
A bomba 600 méteres magasságban robbant fel, és körülbelül 17 ezer tonna TNT erejének megfelelő pusztítást végzett. A robbanás után keletkező gombafelhő az egész világot megrázó képpé vált, amely azóta is az emberi technológia legsötétebb fordulatát jelképezi.
A bomba epicentrumától 1,2 kilométeres körzetben minden elpusztult. A becslések szerint 140 ezer ember vesztette életét – sokan nem azonnal, hanem napokkal vagy hetekkel később, a sugárzás okozta betegségek következtében. Hirosima lakói közül sokan szenvedtek eléghetetlen károsodásokat, a túlélők, az úgynevezett hibakusák élete örökre megváltozott.
Azóta minden évben ezen a napon a város megáll egy pillanatra – most azonban a megemlékezés különös súlyt kap. Egyre kevesebben élnek ugyanis azok közül, akik túlélőként emlékeznek vissza a borzalmakra.
Az emlékezés napja
Azóta minden évben ezen a napon a város megáll egy pillanatra – most azonban a megemlékezés különös súlyt kap. Egyre kevesebben élnek ugyanis azok közül, akik túlélőként emlékeznek vissza a borzalmakra.
Idén már kevesebb mint százezer túlélő él, átlagéletkoruk meghaladja a 86 évet. Sokan közülük már nem képesek személyesen részt venni a megemlékezéseken, mások utolsó alkalommal szólalnak meg nyilvánosan. Az ő emlékük, hangjuk, figyelmeztetésük most fontosabb, mint valaha. Ezért a város új programot indított: a „családi örökösök” (family successors) kezdeményezés keretében unokák, rokonok, fiatal önkéntesek viszik tovább a túlélők történeteit – nemcsak szóban, de kiállításokon, dokumentumfilmekben, iskolai oktatásban is. A cél: ne csak emlékezzünk, hanem tanuljunk is.
Augusztus 6-a mára már a nukleáris fegyverek betiltásáért folytatott küzdelem világnapja is lett.
