569 évvel ezelőtt, 1456 nyarán Hunyadi János diadalt aratott a Magyar Királyság kulcserődjénél, Nándorfehérvárnál. A történelmi jelentőségű győzelem nemcsak Magyarországot, de az egész keresztény világot megmentette II. Mehmed szultán terjeszkedésétől, aki Bizánc elfoglalása után már Róma meghódítását tűzte ki célul. A magyar védelem azonban a Duna és Száva összefolyásánál fekvő város falainál megtörte a győzhetetlennek hitt oszmán hadak lendületét.
A SZULTÁN ÚTJA RÓMA FELÉ – ÉS A MAGYAROK VÁLASZA
1453-ban Konstantinápoly, azaz Bizánc elesett. A győztes II. Mehmed, „a Hódító” nem rejtette véka alá következő célját: Róma. A Magyar Királyság stratégiai helyzete miatt útjába került – és Nándorfehérvár, a dunai hajóút ellenőrzése kulcsszerepet játszott a haditervekben.
1456 nyarán a török sereg – janicsárok, szpáhik, akindzsik és Orbán mester hatalmas ágyúival – megérkezett a vár alá. A védelmet Hunyadi János sógora, Szilágyi Mihály vezette. Hunyadi Szegeden gyűjtött felmentő sereget, bár a nemesség közömbössége miatt csak 12 ezer főt tudott összeverbuválni. A keresztes népfelkelés élére Kapisztrán János állt, 30 ezer parasztot és kisnemest vezetve a Duna jobb partján.
HAJÓCSATA A DUNÁN – ÁTTÖRÉS A VÁRBA
A szultán hajózárral akadályozta meg, hogy a magyar sereg a várat élelemmel vagy erősítéssel lássa el. Hunyadi flottája azonban 1456. július 14-én áttörte a láncokkal összekötött török hajózárat, és sikerült bejuttatni az utánpótlást. A vízi csata véres volt: a krónikák szerint a Duna vörösre színeződött a harcban.
JÚLIUS 21.: AZ ÁLTALÁNOS TÖRÖK ROHAM
A rommá lőtt vár ellen II. Mehmed általános rohamot indított. A védők kezdetben visszavonultak, és éjjelre már a vár falain kívül tombolt a harc. Ekkor esett meg Dugovics Titusz hőstette is: a magyar harcos az ellenséggel együtt vetette le magát a mélybe, hogy ne kerülhessen török zászló a vár falára.
KAPISZTRÁN ÉS HUNYADI DÖNTŐ ELLENTÁMADÁSA
Másnap Kapisztrán keresztes seregének kisebb csetepatéja tömegtámadásba fordult, amire Hunyadi felismerte a lehetőséget: a török ágyúk védelmét gyengének ítélve kitört, és a lövegeket hátulról elfoglalta. A magyar nehézlovasság oldalba támadta a janicsárokat, a keresztesek pedig berontottak a török táborba.
A szultán testőrségével is próbálta visszavenni a helyzet irányítását, de sikertelenül. Az oszmán sereg összeomlott, és teljes felszerelését hátrahagyva menekülni kényszerült.
A KERESZTÉNY VILÁG FELLÉLEGZETT
A győzelem nemcsak katonai diadal volt, hanem a keresztény Európa megmenekülését jelentette. A hódító szultán tervei meghiúsultak, és Hunyadi János, Kapisztrán János, valamint a magyar katonák nevét a hála örökre megőrizte. A haza védelmében tanúsított hősiesség még hetven évre elhalasztotta az ország végső bukását. Az 1456-os diadal a magyar történelem egyik legfényesebb eseménye maradt.
