Negyedszázada, 2000. október 5-én söpörte el a népharag Slobodan Milošević uralmát, aki több mint egy évtizeden át volt a szerb és jugoszláv politika meghatározó alakja. Az egykori bankárból lett pártfőtitkár a szerb etnonacionalizmus újjászületésének ikonja volt: a ’80-as évek végén hirtelen emelkedett fel a titói Jugoszlávia szürke pártapparátusából, és rövid idő alatt a Balkán egyik legbefolyásosabb – és legellentmondásosabb – vezetőjévé vált.
„BENNETEKET INNENTŐL SENKI SEM BÁNTHAT”
1987-ben, Koszovóban, egy tüntetés során elhangzott mondata – „Benneteket innentől kezdve senki sem bánthat” – politikai legendává tette. Ezzel a gesztussal Milošević egycsapásra a szerb nacionalisták hőse lett. A hatalmat villámgyorsan megszilárdította: megbuktatta politikai mentorát, Ivan Stambolićot, majd saját embereit ültette a vajdasági, montenegrói és koszovói vezetői székekbe.
A „joghurtforradalom” és a „rönkfaforradalom” jelszavával utcai mozgalmakat irányított, amikkel megszerezte az ellenőrzést a jugoszláv kollektív elnökség felett is. Ezzel kezdetét vette Jugoszlávia szétesésének korszaka, amely végül háborúkhoz, embargóhoz és nemzetközi elszigeteltséghez vezetett.
A HATALOM, AMELY ÖNMAGÁT EMÉSZTETTE FEL
A ’90-es évek elején a Nyugat még a béke emberének tartotta Miloševićet, de a horvátországi, boszniai és koszovói háborúk során végleg elvesztette nemzetközi tekintélyét. Jugoszlávia darabokra hullott, Szerbia pedig gazdasági összeomlás, háborús bűnök és elszegényedés szimbólumává vált.
Milošević taktikailag mesterien, de stratégiailag végzetesen hibázott: miközben rövid távon mindenkit kijátszott és sakkban tartott, hosszú távon önmaga alatt vágta a fát. A daytoni békeszerződés után sok szerb hazaárulónak tekintette, a NATO 1999-es bombázása pedig végleg megroppantotta a hatalmát.
OKTÓBER 5.: A NÉP FELLÁZADT
2000 nyarán teljesen feleslegesen idő előtti választásokat írt ki, mivel meg volt győződve arról, hogy az akkori Kis-Jugoszlávia (Montenegró és Szerbia államszövetsége) elnöki székéért folytatott küzdelemben nem lehet ellenfele. Aztán nem így lett; a szerbiai ellenzék végül a feddhetetlen múltú nacionalista, Vojislav Koštunica személyében megtalálta azt, aki a választásokon képes volt legyőzni Miloševićet. Amikor a hatalmon lévő elnök megtagadta az eredmény elismerését, az utcára vonult tömeg kotró- és traktoros menettel indult Belgrád felé. A hadsereg és a rendőrség is elfordult tőle – ekkor Milošević bukása elkerülhetetlenné vált. Milošević 2000. október 5-én feladta a harcot, és átengedte a hatalmat a demokratikus ellenzéknek.
2001-ben kiadták a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek, ahol háborús bűnökkel vádolták meg. A per során saját védőjeként próbált érvelni, de az ítéletet már nem érte meg: 2006 márciusában szívrohamban meghalt cellájában.
Archív fotó: dw.com