Huszonhárom éve, 2003. március 12-én gyilkolták meg Belgrádban Zoran Đinđić szerb miniszterelnököt. Az évfordulót több helyszínen is megemlékezéseket szerveznek Belgrádban, köztük a kormány épületének bejáratánál a Nemanjina utcában, ahol a merénylet történt.
A Demokrata Párt vezetőjét a kormány székhelye előtt lőtték le. A hatóságok már a gyilkosságot követően közölték, hogy a merénylet megszervezéséért a hírhedt zimonyi bűnözői csoport, az úgynevezett Zimonyi-klán tagjai felelősek. A szervezők között azonosították Milorad Ulemeket, a feloszlatott Különleges Műveleti Egység (JSO) egykori parancsnokát, valamint a klán vezetőit, Dušan Spasojevićet és Mile Lukovićot. A kormány akkor azt is közölte, hogy éppen aznap készült aláírni a parancsot a volt Jugoszlávia területének „legnagyobb szervezett bűnözői csoportja” elleni letartóztatásokra.
A merénylet után néhány órával rendkívüli állapotot hirdettek Szerbiában, amely április 22-ig maradt érvényben. Ebben az időszakban nagyszabású rendőrségi akció indult a szervezett bűnözés ellen. Az úgynevezett „Sablja” művelet során elfogták a merénylet közvetlen végrehajtóját, Zvezdan Jovanovićot, valamint több társát és a Zimonyi-klán számos tagját.
2003 augusztusában 44 személy ellen emeltek vádat a miniszterelnök meggyilkolásában való részvétel miatt. A per 2003 decemberében kezdődött Belgrádban, és több évig tartott. Az elsőfokú ítéletet 2007 májusában hirdették ki: a vádlottakat összesen 378 év börtönbüntetésre ítélték. A merénylet megszervezéséért Milorad Ulemeket 40 év szabadságvesztésre ítélték, ugyanilyen büntetést kapott a lövést leadó Zvezdan Jovanović is. Az ítéleteket 2008 végén a Szerbiai Legfelsőbb Bíróság jogerősen megerősítette.
Zoran Đinđić 1952. augusztus 1-jén született Bosanski Šamacban. Filozófiát tanult Belgrádban, majd Németországban folytatta akadémiai pályáját, ahol a Konstanzi Egyetemen szerzett doktori fokozatot. 1989-ben tért vissza Jugoszláviába, és részt vett a Demokrata Párt megújításában. 1994-ben a párt elnökévé választották. A haláláig a párt vezetője maradt.
A kilencvenes években a Slobodan Milošević vezette rendszer egyik legismertebb ellenzéki politikusa volt. 1997-ben rövid ideig Belgrád polgármestere volt, majd kulcsszerepet játszott a 2000. október 5-i politikai változásokban, amelyek Milošević hatalmának bukásához vezettek.
2001 januárjában Szerbia miniszterelnökévé választották, ezzel ő lett az első olyan kormányfő az országban, aki nem rendelkezett kommunista politikai múlttal. Kormányzása idején elindult a társadalom demokratizálása, valamint az átfogó gazdasági és szociális reformok folyamata. Đinđić a szerbiai európai integráció egyik legkövetkezetesebb szószólója volt.
Forrás: Hét Nap
