225 évvel ezelőtt, 1799. július 15-én, egy jelentős régészeti felfedezés történt Egyiptom Rosette (ma Rasid) nevű kikötővárosában. Pierre-François Bouchard francia hadmérnök fedezte fel a rosette-i követ, amely később kulcsfontosságúvá vált az egyiptomi hieroglifák megfejtésében.
A Rosette-i kő jelentősége
A rosette-i kő egy sötét gránitdarab, amely három nyelven – egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal – tartalmazza ugyanazt a szöveget. A kő volt a kulcs Jean-François Champollion és Thomas Young számára, hogy megfejtsék a hieroglifák rejtélyét az 1820-as években. Mivel a görög nyelv jól ismert volt, a görög szöveg segített megfejteni a hieroglifákat.
A kő szövege
A rosette-i kő szövege V. Ptolemaiosz Kr. e. 196-ban kelt rendeletét tartalmazza. A rendelet különféle kivetendő adókról, templomi szobrokról rendelkezik, és előírja, hogy a rendelet három nyelven jelenjen meg: hieroglifákkal, démotikus írással és görög nyelven.
Felfedezése és története
Napoléon Bonaparte egyiptomi hadjárata során több tudós is kísérte a hadsereget. Pierre-François Bouchard a Rosette melletti Fort Julien építési munkálatait vezette, amikor rábukkant a kőre. Azonnal felismerte jelentőségét, és bemutatta Jacques-François Menou tábornoknak, aki elrendelte a kő szállítását Kairóba az Egyiptomi Intézetbe.
Amikor 1801-ben a franciáknak vissza kellett vonulniuk, vita alakult ki a tudományos eredmények birtoklása körül. A franciák meg akarták tartani felfedezéseiket, míg a britek, III. György király nevében, hamisítványnak tartották azokat. Végül a britek engedtek, és csak a műtárgyak átadását kötötték ki, bár a franciák megpróbálták elrejteni a követ, de sikertelenül.
A kő útja Nagy-Britanniába
A rosette-i követ Nagy-Britanniába vitték, ahol 1802 óta a British Museum őrzi. A kő megszerzésének idejéből származó fehér festett bevésés szerint „A brit hadsereg szerzeménye 1801-ben, Egyiptomban”, jobb oldalán pedig „III. György király ajándéka” felirat olvasható. 1998-ban a British Museum alkalmazottai megtisztították a követ, de a kő felületének egy apró részletét, a bal alsó sarkot, érintetlenül hagyták az összehasonlíthatóság érdekében.
Az egyiptomiak kérése
2003 júliusában az egyiptomiak visszakérték a rosette-i követ. Dr. Záhi Havássz, a Régiségek Legfelsőbb Tanácsának főtitkára kijelentette: „Ha a britek azt szeretnék, hogy emlékezzenek rájuk, ha vissza kívánják állítani hírnevüket, akkor önként vissza kellene adniuk a követ, mivel az az egyiptomi identitás mérföldköve.”
Összegzés
A rosette-i kő felfedezése és jelentősége vitathatatlan. A kő nemcsak az egyiptomi hieroglifák megfejtéséhez nyújtott kulcsot, hanem a világ egyik legfontosabb régészeti leletének is tekinthető. Története, amely a francia és brit nemzetek közötti rivalizálást is tükrözi, továbbra is érdeklődésre tart számot a történelem iránt érdeklődők körében.
