A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a brit The Telegraph értesülései szerint történelmi döntést hozott: a jövőben nem engedélyezi a transznemű sportolók részvételét az olimpiai játékok női versenyszámaiban. A lépés a 2028-as Los Angeles-i olimpiától lép életbe, és célja, hogy a női sportban „helyreállítsa a tisztességes verseny feltételeit”.
A döntést hivatalosan csak 2026 elején jelentik be, de a Telegraph szerint a NOB már lezárta az erről szóló belső egyeztetéseket. A változtatás hátterében az áll, hogy a szervezet tudományos vizsgálatokat végzett annak megállapítására, a férfiként született, de nővé operált sportolók élveznek-e fizikai előnyt a biológiai nők felett. Bár a kutatások eredményét nem hozták nyilvánosságra, a döntésből egyértelmű, hogy a NOB szerint igenis létezik ilyen különbség.
A NOB élén idén váltás történt: a német Thomas Bach távozását követően a zimbabwei olimpiai bajnok úszónő, Kirsty Coventry vette át a szervezet vezetését. Coventry már megválasztásakor jelezte, hogy a női kategóriák védelme prioritás számára, és rendet kell tenni a nemi besorolások körüli káoszban. Az új elnök ezzel a döntéssel gyakorlatilag lezárta a 2015 óta tartó korszakot, amikor a NOB engedélyezte a transznemű sportolók indulását, ha azok bizonyították, hogy hormonháztartásuk megfelel a női szintnek.
A Telegraph szerint a döntés hátterében több konkrét eset is szerepet játszott, köztük a párizsi olimpia ökölvívó-botránya. Az algériai Imane Helif a női mezőnyben szerzett aranyérmet, többek között legyőzve a magyar Hámori Lucát is. Helif nemi hovatartozását már az olimpia előtt megkérdőjelezték, és azóta a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség felfüggesztette, amíg nem veti alá magát teljes körű nemi vizsgálatnak. Hasonló vitákat váltott ki a 2021-es tokiói játékokon az új-zélandi transznemű súlyemelő, Laurel Hubbard indulása is, aki férfiként versenyzett korábban, majd nőként tért vissza a sportba. Az ő esete volt az első, amely világméretű vitát indított a nemi igazságosságról a sportban.
A mostani döntés a női versenyszámokat érinti, és egyértelmű tiltást fogalmaz meg a férfiként született, de nőként regisztrált sportolók számára. A NOB hangsúlyozta: a szabály visszamenőleg nem érvényes, vagyis a korábbi eredményeket – például Helif párizsi aranyérmét – nem vonják vissza. A világbajnokságok és kontinensviadalok ugyanakkor továbbra is saját hatáskörben dönthetnek a részvételi feltételekről, mivel azok nem tartoznak közvetlenül a NOB irányítása alá.
A döntés világszerte komoly visszhangot váltott ki. Támogatói szerint a női sport megvédéséhez elengedhetetlen lépésről van szó, míg bírálói diszkriminatívnak és kirekesztőnek tartják. Egy azonban biztos: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság mostani határozata alapjaiban változtatja meg a modern olimpiai mozgalom eddigi felfogását a nemek közötti egyenlőségről és a versenysport határairól.
