1854. szeptember 20-án zajlott le a krími háború egyik jelentős ütközete, az alma-folyói csata. Ez a hadművelet a háború első jelentős csatája volt, amely az Orosz Birodalom ellen irányult, és az orosz erők vereségével végződött. Az Alma-folyó partjainál megvívott ütközet történelmi jelentőséggel bír, hiszen az oroszok ellen harcoló brit-francia-török szövetség győzelmével kezdődött meg a Szevasztopol elleni hadjárat.
Felvonulás a csata előtt
Az inváziós erők 1854. szeptember 14-én szálltak partra a Krím félsziget nyugati partján, Szevasztopoltól északra. A brit és francia csapatok célja az oroszok legfontosabb fekete-tengeri kikötőjének, Szevasztopolnak az elfoglalása volt. A brit hadsereg mintegy 26 ezer gyalogosból, ezer könnyűlovasból és 60 lövegből állt, míg a francia sereg 28 ezer gyalogos katonát és 72 ágyút vetett be. A török hadsereg is részt vett az ütközetben, hétezer gyalogossal és több ágyúval.
Az orosz sereg Alekszandr Szergejevics Mensikov tábornok vezetésével 33 ezer gyalogost, 3400 lovast és 120 löveget állított fel a brit-francia szövetségesek ellen. Az oroszok a Szevasztopolba vezető utat négy folyóval szegélyezték, köztük az Alma-folyóval, ahol az orosz sereg a védelmi pozíciót választotta.
A csata menete
Szeptember 20-án a brit és francia csapatok az Alma-folyó völgyében találkoztak az orosz haderővel. A támadást a franciák kezdték, akik átkeltek az Alma-folyón és a Távíró-dombot rohamozták meg. A francia erők gyorsan haladtak előre, míg a britek a folyó másik oldalán támadták az orosz védelmi vonalat.
Az orosz hadsereg fő védelmi vonala a Kurgan-dombon helyezkedett el, amelyet nehéz ostromlövegekkel erősítettek meg. A brit seregnek sikerült áttörnie az orosz védelmet, és elfoglalták a dombot, amely az orosz ágyúállások központja volt.
A brit és francia tüzérség is aktívan részt vett az ütközetben, ágyúikkal támogatva a gyalogsági támadást. Az orosz védelem azonban hamar összeomlott, és Mensikov tábornok kénytelen volt visszavonulni Szevasztopol felé. A szövetségesek győzelme után Lord Raglan, a brit erők parancsnoka, arra sürgette a franciákat, hogy üldözzék az oroszokat, de Saint-Arnaud, a francia parancsnok elutasította ezt az ötletet.
Veszteségek és következmények
Az orosz sereg az ütközet során több mint 5700 embert veszített, míg a brit és francia erők összesen 3342 katonát. Az oroszok veresége lehetővé tette a szövetségesek számára, hogy tovább haladjanak Szevasztopol felé, és megkezdjék a város ostromát. Az alma-folyói csata a krími háború első nagy győzelme volt a szövetségesek számára, és rávilágított a brit és francia hadsereg gyengeségeire is, amelyek a későbbi csaták során fontos szerepet játszottak.
Az ütközet, bár győzelemmel zárult, rávilágított arra, hogy a brit seregnek javítania kell a fegyelmet és a parancsnoki kontrollt. A britek és franciák közötti koordináció hiánya is szerepet játszott abban, hogy nem sikerült kihasználni a győzelmet az orosz sereg végleges megsemmisítésére.
A csata történelmi jelentősége
Az alma-folyói csata mérföldkőnek számított a krími háborúban, mivel megmutatta, hogy a szövetséges erők képesek legyőzni az orosz hadsereget. A csata elősegítette a Szevasztopol elleni ostromot, amely végül a krími háború egyik legfontosabb hadműveletévé vált.
