A londoni Westminster-apátság közel ezer éve a brit államiság és a monarchia egyik legfontosabb helyszíne. A 1066-ban megnyitott templom azóta a koronázások, királyi esküvők és állami gyászszertartások állandó színtere, miközben vallási központként és nemzeti emlékhelyként is kiemelt szerepet tölt be. Az UNESCO világörökségi listáján szereplő épület évente több mint egymillió látogatót fogad.
1. KÖZEL EZERÉVES FOLYAMATOS EGYHÁZI JELENLÉT
A helyszínen már a 10. században bencés szerzetesek működtettek monostort. Az itt kialakított napi istentiszteleti rend több mint ezer éve fennmaradt, így a terület vallási jelentősége jóval a normann hódítás előtti időkre nyúlik vissza.
2. A BRIT URALKODÓK KORONÁZÁSI HELYSZÍNE
1066 karácsonyán itt koronázták meg Hódító Vilmost, és ezzel hagyomány született: azóta valamennyi angol, majd brit uralkodó koronázása a Westminster-apátságban zajlott. A ceremónia központi eleme a 13. század végén készült Koronázási Szék.
3. KÜLÖNLEGES JOGÁLLÁSSAL RENDELKEZIK AZ ANGLIKÁN EGYHÁZON BELÜL
Az apátság hivatalos neve Collegiate Church of St Peter at Westminster. A 16. században I. Erzsébet királynő „Royal Peculiar” státuszt adott neki, ami azt jelenti, hogy nem a canterburyi érsek fennhatósága alá tartozik, hanem közvetlenül az uralkodó felügyelete alatt áll.
4. TÖBB EZER TÖRTÉNELMI SZEMÉLY NYUGHELYE
Az apátság falai között több mint 3300 személyt temettek el vagy állítottak nekik emléket. Tizenhét uralkodó mellett tudósok, írók és politikusok sírjai is itt találhatók, köztük Isaac Newton és Charles Dickens. Emiatt az épület az Egyesült Királyság egyik legfontosabb nemzeti emlékhelye.
5. A MAI TEMPLOM A 13. SZÁZADBAN ÉPÜLT ÁT
III. Henrik 1245-ben kezdte meg a korábbi templom helyén egy nagyszabású, gótikus stílusú épület felépítését. Az átépítés francia hatásokat tükröző, magasba törő formavilágot hozott Angliába, és alapvetően meghatározta az apátság mai arculatát.
6. KIRÉLYI ESKÜVŐK SZÍNTERE
A Westminster-apátságban eddig tizenhét királyi esküvőt tartottak. Az épület így nemcsak a hatalomátadás, hanem a dinasztikus események fontos helyszíne is.
7. VILÁGSZERTE KÖZVETÍTETT KORONÁZÁS
II. Erzsébet 1953-as koronázása volt az első brit koronázás, amelyet élő televíziós adásban sugároztak világszerte. Az esemény mérföldkőnek számított a modern tömegmédia és a monarchia kapcsolatában.
8. KIEMELT VÉDELEM A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN
A londoni bombázások alatt az apátság különleges védelemben részesült. Több tízezer homokzsákot helyeztek el a műkincsek körül, a Koronázási Széket biztonságos helyre szállították, a Skót Koronázási Követ pedig elrejtették.
9. A VII. HENRIK-KÁPOLNA ÉPÍTÉSZETI KÜLÖNLEGESSÉGE
A késő gótikus stílusú VII. Henrik-kápolna – más néven Lady-kápolna – a 16. század eleji angol építészet egyik kiemelkedő alkotása. Legyezőboltozata és gazdagon faragott díszítése az apátság egyik leglátványosabb része.
10. 1937-BEN TELEPÍTETT ORGONA
Az apátság orgonáját a Harrison and Harrison orgonaépítő cég készítette VI. György koronázására. A hangszer négy manuállal és 84 sípsorral rendelkezik, és a mai napig fontos szerepet játszik az állami és egyházi ünnepségeken.
Fotó: Gautier Houba / TripSavvy
